Egyebek mellett statisztikák kerültek bemutatásra a fővárosi munkanélküliségi és foglalkoztatási mutatókkal kapcsolatban. Elhangzott, hogy az egyre több területen kialakuló munkaerőhiány enyhítésére, csak úgy van lehetőség, ha a rugalmas foglalkoztatási módok jobban elterjednek. (Ezt eddig is tudtuk, ennek ellenére ezen a téren elég gyatrán állunk.) Erről persze azonnal a munkaerőpiaci támogatásokra terelődött a szó, pedig a közvetlen támogatások előtt még egy dologra biztosan szükség van az atipikus foglalkoztatási formák elterjedéséhez.
Mi kell a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, vagy a távmunkához, vagy az állásmegosztáshoz?
Ha elolvastad a címet, akkor most nem fogsz meglepődni: bizalom.
Sok vállalati vezető számára még a kreatív, alkotó szellemi területeken is az jelenti a nyugalmat és a biztonságot, ha látja, hogy az emberei dolgoznak. Vagyis, hogy ülnek a gép előtt és nézik a monitort. Ide tartozik az a fals érv is, hogy mindenki legyen bent, amíg a vezető bent van, így bármikor lehet egyeztetni, feladatot kiadni, vagy csak élvezni a beosztottak figyelmét.
A bizalomra való kis hajlandóság mögött egy káros társadalmi dogma áll: aki hagyja magát átverni, az balek. Kérdés, hogy miről vagyunk kénytelenek lemondani annak érdekében, hogy ne süssék ránk ezt a stigmát. Szerintem túl sokról.
Abban a szervezetben, ahol nincs megfelelő szinten a bizalom, csökken a hatékonyság és nő a bürokrácia.
Abban a gazdaságban, ahol nincs megfelelő szintű bizalom az otthonából dolgozó munkaerő iránt, nehezen oldható a munkaerőhiány. Még sok karaktert üthetnék le a megélt bizalom és a személyes motiváció kapcsolatáról, vagy a kreatív energiáknak kedvező munkahelyi közegről, de szerintem a lényeg átment.
Ha mégis szívesen olvasnál a témában, merem ajánlani Stephen M. R. Covey: A bizalom sebessége - A rejtett tényező (Igen, innen az írásom címe) című könyvét:
„A bizalom olyan, mint egy hatalmas föld alatti víztározó, amely táplálja a felszín alatt meghúzódó kutakat. Az üzleti életben és a magánszférában ezeket a kutakat innovációnak, egymást kiegészítő csapatoknak, együttműködésnek, megerősítésnek, hat szigmának és a teljes körű minőségirányítás más kifejezési módjainak, a márka iránti lojalitásnak és egyéb stratégiai kezdeményezéseknek nevezik. Ezek táplálják a társas kapcsolatok, a kereskedés és az üzletkötés folyamait.
Ezek adják meg a tartós életminőségét minden viszonynak egy családon vagy egy cégen belül és kívül (a beszállítókhoz és a fogyasztókhoz fűződő kapcsolatunkban) – valójában minden tartós eredményre törekvő erőfeszítésünkben.” Stephen M. R. Covey: A bizalom sebessége - A rejtett tényező
De hogy is állunk mi, Y generációsok a bizalommal? A GEN HoRizon 2014 - együttműködés, bizalom, tisztelet a generációk tükrében kutatás szerint:
- mi Y -ok a környezetünktől nagyobb mértékben várjuk el a nyitottságot, mint amit magunk hajlandók vagyunk biztosítani. (Ergo kevésbé bízunk másokban, mint ahogy mi azt elvárjuk másoktól.)
- és az előbbi megállapítással összhangban, mi kételkedünk a leginkább abban az állításban, hogy a magunkba vetett bizalmunk kihat a többi ember felé tanúsított bizalmi szintünkre.
Legyünk akár vezetők, akár szabadúszók, vagy beosztottak érdemes megvizsgálnunk magunkat a bizalmi képességünk oldaláról.
Bizalom nélkül nincs teljes foglalkoztatottság, alacsony a személyes és szervezeti hatékonyság, nőnek a működési költségek és bizalom nélkül nincs pörgés sem!