Két nap, kilenctől ötig egy kávészünet és egy ebédszünet. Egy előadás 20 perc, tehát volt belőle sok, szám szerint 28. Sok új gondolat, sok jegyzet, néhány fontos felismerés. Ha kronologikusan leírom a hallottakat, akkor az egy nagyon hosszú és kevéssé olvasmányos iromány lenne, ezért egy három részből álló bejegyzés sorozatot fundáltam ki. Nem kronológia, hanem szerintem összetartozó témák, előadások feldolgozása.
Az első ilyen csokrot az "employer baranding" szalaggal kötöm össze.
Azt már egy ideje tudjuk, hogy egyre nehezebb jó embereket találni, és a jó emberek jelentős része nem álláskeresőként kerül a céghez, hanem valahonnan levadásszák őket. Ezért is tetszett nagyon Nagy Beáta (Coloplast-HR igazgató) előadásában az a gondolat, hogy az új toborzás a megtartás. Hiszen ha nem tudják levadászni a jó embereimet, akkor jelentősen kevesebbet kell toboroznom. A megtartáshoz pedig az kell, hogy a munkavállalók elhiggyék, hogy a lehető legjobb helyen dolgoznak.
Tehát nem elég, hogy jól érzik magukat! Azt is kell gondolniuk, hogy máshol nem éreznék magukat ilyen jól. A hitet, pedig a brandre lehet alapozni.
Balaton Anita (Cafe PR, ügyvezető igazgató) az employer brandig stratégia szerepe kapcsán kiemelte, hogy a munkavállalók szemében a belső ügyek hiteles forrása nem a cégvezetés, hanem egy másik kolléga.
Fotó: Egry Tamás, Üzlet és Pszichológia
Egy nemzetközi kutatás (2014 Employer Branding Global Trends Study Report; Trust Barometer) megállapítása szerint a CEO-k hitelessége 37% alatt van. A bizalmi válság, ami átlalában kialakult az intézmények és az emberek között felértékeli a hitelesség kérdését. Ezért egy vállalat employer brandig stratégiája arra a kérdése kell, hogy választ adjon, hogy hogyan építsük fel azt a várakozást, amivel a munkavállalóink és az ügyfeleink felénk fordulnak. Ez egy állati jó kérdés. Mert, ha egy cég alkalmazottai rendszeresen bunkók, de a cég szolgáltatása olcsó, akkor náluk nem fogok (nagyon) fennakadni a bunkóságon. Nem építettek fel bennem olyan várakozásokat, amik aztán nem teljesülnek. Ha viszont egy megszokottan udvarias cégnél találkozom bunkósággal, akkor ott hatalmas károkat szenvedhet a bizalom.
Ezek a várakozások már a szlogenek szintjén is gellert kaphatnak. Ha egy cég azt mondja magáról, hogy „innovatív”, vagy „dinamikus” ott már bundát sejtek. Ezek a fogalmak mára annyira elhasználódtak.. Mondj egy olyan céget, amelyik nem akar innovatívnak, vagy dinamikusnak tűnni. Ha valaki azt állítja, hogy „cégünk szinte alig láthatóan fejlődik, és csak nagyon kicsit nyitott a fejlődésre” az már innováció. Tehát ha valami bullshitel akasztunk magunkra, akkor legalább egy percre gondoljuk végig, hogy az mit is jelent és vajon a dolgozóink és ügyfeleink is így gondolkoznak-e rólunk.
Ok, de akkor hogyan találjak ki valami igazit, valami eredetit?
Meg kell találni azt a profitmaximalizálásnál magasabb rendű célt, amiért a munkavállalóink nap mint nap örömmel és lelkesen dolgoznak Karafiáth Balázs László (Purpose Guide, co-creative coach) ezt a célt az angol Purpose szóval fejezi ki. (Ő volt az egyetlen előadó, aki nem használt ppt-t, vagy prezit az előadása során. Kis kézzel írott jegyzetkártyákra pillantott le időnként. A hallgatóság viszont nem akart róla máshova pillantani, mert nem volt rá oka. Bravó!)
Fotó: Egry Tamás, Üzlet és Pszichológia
Az y generáció sokkal igényesebb arra, hogy a felsőbbrendű céljaikkal összhangot mutasson a munkahely ahol dolgozik. A generációnk megkövetelik a vállalattól, hogy hitelesen mondja el, miért van jelen a világban.
Ha megvan a jó cél, az rengeteg mindent elindít. A rendszer intelligencia és a spirituális intelligencia nagyban befolyásolni fogja a jövőben a sikert. A magasabb rendű cél, nem feltétlenül egy magasztos dolog. Lehet a „hogyan” is ilyen cél.
Rendben megtaláltuk a magasabb rendű célt, megfogalmaztuk egy fantasztikusan szexi reklám szlogenben. És ettől vonzók leszünk a munkaerő piacon?
Hát nem sajnos, ezen még sokat kell dolgozni. Bába-Szabó Magda a Generali Biztosítő Hr igazgatója elmondta például, hogy legutóbbi PR kampányuk során a munkavégzést inspiráló fizikai és mentális tényezők, a kompenzáció, és a közösségi aktivitások is fókuszban voltak.
Fotó: Egry Tamás, Üzlet és Pszichológia
Kreatív játékos tájékoztató eszközöket találtak ki, hogy elmagyarázzák a saját munkavállalóiknak, hogy miért is jó a Generaliban dolgozni. Létrehoztak tetőteraszt, büfét és kommunikációs teret, fitnesz teremet. Instagamm pályázatot szerveztek a munkatársaknak: „készíts fotót, amin a piros szín dominál”- 120 postot tettek közzé a különböző irodák, és rengetegen osztották meg a programról készült videót.
És akkor ott van még a szűken vett fizikai tér, ahol a napjaink döntő hányadát töltjük. Frankó Luca a Motiváló irodaterek-milyen a fizikailag jó fizikai környezet c. előadásában erre is ad néhány fontos szempontot.
Jelenleg elsősorban esztétikai szempontok dominálnak az irodák kialakításnál. De attól még, hogy egy iroda szép és trendi, még nem biztos, hogy jó ott dolgozni. Mint azt már régóta tudjuk, van élet a csocsóasztalon túl is. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkaállomás ahol az embereink dolgoznak az az elsődleges territóriumuk. Ezért fontos a magánszféra optimumon tartása az „énhez vagy csoporthoz való hozzáférés szelektív kontrollja”. De szép!
És akkor mi van a szép nagy nyitott irodákkal?
Ha jól működő és munkaerőt megtartó opern officeban gondolkozunk Frankó Luca a következő tippeket adja:
Lehetőség az elvonulásra: Egy open office akkor képes jól működni, ha van hely az elvonulásra, a koncentrált munkavégzésre. Mindannyian tudjuk, hogy nincs fárasztóbb, mint ha rossz ütemben kérdeznek, vagy mondanak nekünk valamit. A koncentrált munka rendszeres külső megszakítása nagyon rontja a hatékonyságot. Ennek a lájtos verziója, ha bedugsz egy fülhallgatót, az elit verzió pedig a csend szoba.
Elég hely: a fizikai környezettel való elégedettséget, a rendelkezésre álló saját terem mérete meghatározza. A territórium a szabadság egyik fokmérője is az irodában.
Személyre szabhatóság: ha a tér személyre szabható az csökkenti a stresszt, segítheti az érzelmi kifejezést és szabályozást, segítheti a kommunikációt, segítheti a szocializációt.
Szeparációs lehetőség: az open office-ban az optikai elválasztó elemek megléte növeli az egyéni szeparáció lehetőségét.
Fontos az ablak: azok a kollégák, akik ablak mellett dolgoznak átlagosan 46 perccel alszanak többet éjszaka, és jobb minőségű az alvásuk.
És végül a legfontosabb, amire már csak a kérdések-válaszok részben jutott idő: hogyan kezeljük vezetőként a légkondi kontra nem légkondi konfliktust? Mire a szakértő válasza: a munkavállalók döntsék el ki hova ül. (Magyarul, hagyjuk őket megküzdeni.)
Tehát akkor mit is tanultam ma?
Employer branding:
- „a megtartás az új toborzás”
- a munkáltatóval kapcsolatos kérdésekben a leghitelesebb információforrás a dolgozó
- csak olyan várakozásokat keltsünk a dolgozóinkban, amiket teljesíteni is tudunk
- adjunk célt a cégnek, a dolgozóknak és a dolgos hétköznapoknak
- jól informált, élő munkahelyi közösséget kell létrehozni
- fontos a motiváló irodai környezet
Záró gondolatként azt emelném ki, amit Bencze Róbert (PwC) előadásának végén megjegyzett: az összes általuk végzett felmérés szerint a munkaerő megtartásában a legfontosabb vezetői eszköz, az a rendszeres, négyszemközti, őszinte vezetői visszajelzés. Éljen!
to be continued..
Abban, hogy ezt jól csináld pont tudunk segíteni, csak klikkelj a gombra!