Nagy-Józsa Dorottya ACCA Games for Business és a Y2Y közös, rendszeresen megjelenő sorozatában a HR szakmával kapcsolatos, aktuális témákat fogunk körüljárni. Ezúttal a játékosítás vállalati tanulásban betöltött szerepéről kérdezett 4 szakértőt:
FAZEKAS LÁSZLÓ, A GAMES FOR BUSINESS MARKETING VEZETŐJE:
“Az emberek úgy képesek tanulni és emlékezni, mint semelyik másik lény a bolygónkon. Az egész életen át tartó tanulás és fejlődés az emberiség alapvető ösztöne, amit soha nem lenne szabad elfojtani magunkban. Ha azonban a vállalati tanulásra gondolunk, amely sokunk életében jelen van, akkor kimondhatjuk, hogy a tanulásnak ez sajnos nem annyira az örömteli formája. Pedig annak kéne lennie. Hogy miért van ez így? Jó kérdés! Egy kicsit tekintsünk vissza az időben, és emlékezzünk vissza arra a szakaszára az életünknek, amikor könnyű volt számunkra valamit megtanulni. Amikor szerettük elsajátítani, megtapasztalni és megismerni új dolgokat. Úgy gondolom, hogy nem tévedek, ha azt feltételezem, hogy a legtöbb olvasó számára gyermekkoruk, különösen annak korai szakasza jut eszébe.
Amennyiben nem így van, mert inkább az iskolai évekre gondolnak, akkor be kell valljam, féltékeny vagyok rájuk. Közülünk legtöbben utoljára kisgyermekként tapasztalhatták meg, hogy milyen az ideális tanulási folyamat.
Egy élmény. A játék iránti vágy és érdeklődés ugyancsak genetikailag az emberekbe van kódolva. Természetesen a világ és az oktatási rendszerek (tisztelet a kivételnek) mindent elkövetnek, hogy ezt az ösztönt elnyomják bennünk. De szerencsére ennek ellenére is nyitottabbak maradunk azokkal a dolgokkal szemben, amiket játékos formában tapasztalunk meg. Ezeket könnyebb befogadni és feldolgozni. A játékosítás alkalmazása a tanulásban lehetővé teszi, hogy újra átéljük a tanulásnak ezt az élményteli oldalát. Ennek köszönhetően a vállalati környezetben történő tanulás és ismeretek elsajátítása - akár képzés, akár bármilyen fejlesztési kezdeményezés - sokkal szórakoztatóbb, hatékonyabb és tartósabb lehet.” - vélekedik Fazekas László, a Games for Business marketing vezetője.
A kérdés tehát adott: Hogyan teszi hatékonyabbá a játékosítás a vállalati képzést?
Aki válaszol:
SARAH SADIE ROBERTSON
VEZETŐ OKTATÁS FEJLESZTŐ / AMERICAN EXPRESS
A játék alapú tanulás értéket teremt a képzések számára, és segíti az alkalmazottakat abban, hogy jobban bevonódjanak a vállalat által nyújtott képzésekbe.
A játékosítás, különösen egy virtuális platformon, lehetőséget nyújt a felhasználó számára, hogy egy teljesen más világba csöppenjen. Ez a szokásos képzési módszerekről elrugaszkodva, lehetővé teszi, hogy kizökkenjen a dolgozó és új dolgokat fedezzen fel. Ezért valószínűbb, hogy ez a módszer új szintre emeli a dolgozói együttműködést és elköteleződést. Tovább növeli mindennek az eredményességét az, hogy a felhasználó képes a saját tempójában haladni, valamint folyamatos visszajelzést kap teljesítményéről. Ezáltal a felhasználó a szükséges tudást a számára ideális tempóban és a tanulási stílusban sajátítja el. A játékosítás útján történő tanulás azonban nem kell, hogy csupán önálló élmény legyen. Építhet az egyénekben természetes úton kialakult versenyszellemre, annak érdekében, hogy ne csak a saját, de társaik eredményeit is felülmúlják. Ez a fajta megközelítés növeli az élményeken keresztül bevonódást - ami hatalmas előnyt jelent olyan témáknál, amelyeket általában unalmasnak tekintünk, és kevésbé veszünk részt rajta önkéntesen.
Az előrejelzések szerint 2020-ra a munkaerő több mint 50%-át az Y generáció fogja kitenni. Ez egy olyan nemzedék, amely a technológia és a számítógépes játék világában nőtt fel. Ebből kifolyólag a mindennapi életben a technológia használatát és másokkal való online versengést tekinti normálisnak. A játékosított képzések lehetővé teszik számukra, hogy a munkájukhoz szükséges információt az általuk ismerős módon dolgozzák fel.
Ezen túlmenően a játékosítás elérhetővé teszi a felhasználók számára az azonnali visszajelzést és a pozitív megerősítést jó munkájuk eredményeként. Ez a generáció ezt a fajta visszajelzést a közösségi média felületeken „kedveltség” formájában kapja meg. A játékosítás lehetővé teszi, hogy ez az ismerős elem bekerüljön a képzésük világába is, és mindennapjaik során megszokott formában kapjanak visszajelzéseket. Mindezt összegezve, a játékosítás gyökeres változást hoz a vállalati képzés területén. Lehetővé teszi a dolgozók széleskörű elérését, és utat enged számukra, hogy átvegyék az irányítást saját tanulási folyamatuk felett. Ez magasabb szintű tudáselsajátítást eredményez számukra. És ami a legfontosabb: a játékosítás élvezhető élményt nyújt, így a felhasználó nagyobb hatékonysággal sajátítja el a tudást és annak visszahívását is könnyedebben oldja meg.
FRANCESCA HALL
Z GENERÁCIÓS SZAKÉRTŐ ÉS IGAZGATÓ / EMBRACE CHANGE LTD
A játékosítás egy olyan koncepció, ami az emberek motivációjára lett tervezve a következő hipotézisen alapul: “Egy felület minél inkább a játék hatását kelti, a felhasználó annál inkább hajlandó dolgozni vele.” A játékosítás, a játékok mechanikáját és a bennük rejlő szórakozást kombinálva építi be egy oda nem illő környezetbe, ahol ösztönzi az alkalmazottakat a szórakoztató munkavégzésre, miközben lehetőséget biztosít a jól megérdemelt pozíció betöltésére. A szervezeti képzési stratégia kidolgozása előtt meg kell vizsgálnunk a tanuló gondolkodásmódját. A jelenlegi munkaerőhöz hamarosan csatlakozó nagyobb létszámú munkavállalói csoport a Z generációból (1995-2010-ben született) tevődik ki, akik technológiailag fejlett, digitális gondolkodásmódot képviselnek, ellentétben a jelenlegi konzervatív vezetői rétegtől.
A Z generáció hatékonyabban reagál a video- vagy vizuális-alapú tanulásra, a rövidebb/gyorsabb képzésekre és az olyan élményekre, amelyek egyensúlyt teremtenek a kihívás és a tudás elsajátítás között, távoltartva őket az unalomtól. A játékosítás be van épülve a Z generáció mindennapi életébe, az osztályteremtől kezdve egészen a videójátékokig és a közösségi média felületekig. A hosszú lefutású vállalati képzési programok elavultak, ezért szükséges felváltani őket a tanulók jellemzőihez igazodó rendszerekkel.
A játokosítást kommunikációra, kultúra- és érték-alapú tanulásra, és bármilyen operatív vagy döntéshozói képzésre nagyon jól lehet alkalmazni. A játékosítás hozzájárul az alkalmazottak személyes növekedéséhez és fejlődéséhez. A gyakorlat azt mutatja, hogy a játékosítás az egyik leghatékonyabb fejlődés- központú és motivációs oktatási módszerré vált, amely magasabb szintű elkötelezettséget és aktivitást eredményez.
ILICS LÁSZLÓ
VEZÉRIGAZGATÓ HELYETTES/ GENERALI BIZTOSÍTÓ
A biztosítók számára az értékesítési hálózataik fiatalítása kulcskérdés. Vállalatunknál is sokféle, a fiatalok bevonódását ösztönző fejlesztéssel próbálkoztunk, de a 2017-ben elindított MyNetwork program előtt nem tudtunk ilyen markáns eredményt felmutatni.
Az újdonságot ezúttal az jelentette, hogy a toborzási-onboarding folyamat teljes egészét újragondoltuk, több ponton gyökeresen szakítva a korábbi gyakorlatokkal. A mai Y és Z-generációs fiatalok számára kiemelten fontos a közösségi élmény, az online jelenlét. Ezért alakítottunk ki egy olyan felületet, amely igazodik ehhez az elváráshoz. Vállalati oldalon pedig egy olyan első 100 napos onboarding folyamatot tudunk a segítségével működtetni, melynek minden napja irányított és megtervezett.
A fiatalok játékos formában, egymással versengve, a betanulási időszakhoz biztosított tableteken tudják elsajátítani az alapvető cég- és termék-ismereteket. Kitüntetéseket gyűjtenek az egyes feladatok elvégzése kapcsán, amelyek lehetnek elméleti, vagy gyakorlati jellegűek. A top-listákon mindenki nyomon követheti saját pillanatnyi helyezését. A rendszer legfőbb erejének, a fenti előnyökön túl, azt a közösségformáló erőt látom, ami biztosítja, hogy a betanulási időszak bentlakásos kurzusai között is mélyítsék, erősítsék kapcsolataikat az új kollégák, és felébressze bennük azt az egészséges versenyszellemet, ami, véleményem szerint, egy sikeres tanácsadónak sajátja kell, hogy legyen.
JASPER GÁBOR
BUSINESS COACH, TÁRSALAPÍTÓ / Y2Y
Ügyfeleink révén gyakran találkozunk bizonyos szervezeti folyamatok játékosított megoldásaival, legyen szó akár nagyvállalati vagy KKV szektorról. Örömteli látni, hogy az innovációs szemlélet a képzés-fejlesztési területen is megjelenik, melynek egyik eleme a játékosítás terjedése. Hiszen, ki ne szeretne játszani?!
Alapjaiban kell újragondolnunk a tanulásról alkotott elképzeléseinket. A társadalomba sajnos erősen beívódik, hogy a tanulás nem egy kellemes és jó dolog. A közoktatás során a fiatalok gyakran érezhetik, hogy a megtanulandó lexikális tudást nem tudják a mindennapi életükbe illeszteni, mindemellett az érvényesüléshez fontos készségeket pedig nem kapják meg az iskolákban. Ehhez társul még az is, hogy a közoktatásban pont a tanulás és fejlődés szeretetét és az ezzel járó szemléletmódot nem kapják meg a fiatalok.
Az iskolákból való „kiszabadulást” követően a további tanulás nem lesz „cool” dolog. A játékosítás pont ezen a szemléletmódon tud segíteni. Vonzóvá tudja tenni a tanulás menetét, mindezt úgy, hogy meghozza és fenntartja a kedvet a fejlődés iránt. A játék segíti az egyén spontaneitását és kreatívitását, mindemellett ösztönző erővel is bír. A cégen belüli játékosítás viszont nem csodaszer. Mint mindenben, a játékosításban is érdemes a mértékletességre törekedni. A túlzott játék elviheti a fókuszt a lényegről, vagy épp elbagatelizálhatja. Azt is érdemes tudatosítanunk, hogy a játékosított folyamat nem való mindenkinek, és nem mindenkinél ugyanúgy hasznosul. Valakit jobban ösztönöz a játék, van akit kevésbé, azonban egy szakmailag jól összehangolt képzési programot kiválóan tud támogatni a játékosítás.