Te vagy stresszes, nem a munkahelyed.

Na akkor vissza a kályhához, mi az a stressz? 

 „a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre”. (Selye, 1976)

Érted mire akarok kilyukadni. A te szervezeted válaszát hívjuk stressznek. Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni a kérdést - és miért ne tehetném, a mi blogunk:) - akkor ha rosszul válaszolsz a stresszhelyzetre, stresszes vagy, ha jól, nem vagy stresszes.

Most aki ismer engem személyesen, neadjaég az édesapámat is, az már kezdi is mondani, hogy dehát könnyű Neked bakker, még a szemöldökötöket is csak évente egyszer látom felszaladni.

Egyébként ez igaz, nekem 25/100-as a stresszszintem 4 éve, mióta mérem. A garmin szerint gyakorlatilag alszom. De ez mindig így volt, bármilyen pozícióban voltam, pedig voltak köztük kifejezetten stresszesnek bélyegezhető állások is (éjjeli, időre gépelés például a reptéren, olyan hidegben, hogy volt hogy kesztyűt húztunk és levágtuk az ujját, délelőtti munkahely ÉS nappali egyetem mellett. Ki is borulnék, ha bármelyik lányom ilyen baromsággal állna elő:)) ). Nekem jó volt az is. Amúgy tényleg, imádtam. Mint ahogy most is egy átlag munkahéten 2-3x színpadon vagyok, sokszor többszáz ember előtt, sokszor nem az anyanyelvemen. A maradék időben tárgyalok. És nem vagyok stresszes. 

Csakhát a rossz hírem viszont, hogy a genetika súlya a rezilienciában valahol 30-50% között van, mérnek ilyet is, olyat is, de többet elenyésző mennyiségben. Úgyhogy lehetsz pocsék génekkel 'alapból idegbajos' (milyen remek magyar szó amúgy :) ), a stresszkezelésed nagy részéért még mindig TE vagy a felelős. 

Amit viszont a tudomány mai állása szerint tudunk a stresszkezelésről, az mindegyik - értsd MINDEGYIK - saját hatásköröd. Semmi köze a szervezethez, ahol dolgozol. 

Azért vagy stresszes, mert:

1. Nem mozogsz. 
2. Nem vagy eleget természetben.
3. Nem alszol eleget.
4. Túl sokat iszol.
5. Hülyeségeket eszel.
6. Nem tudsz - vagy nem akarsz - nemet mondani.
7. Folyamatos válaszadásban élsz.
8. Nem teszel a szociális kapcsolataidért.
9. Kerülöd a stresszt.

Pardon? A 9. most már igazán atombosszantó. Tudom. De egyébként igaz. A stresszkezelés ráadásul gyakorlatot igényel, ha félted magad minden stresszhelyzettől, ha kerülöd a problémás szituációkat, ha menekülsz az olyan helyzetektől, ahol próbára teheted magadat, azzal pont azt éred el, mintha folyamatos súlyzózás nélkül próbálnál felemelni egy mázsát.

Összeroppansz.

A fenti listát egyébként még kiegészíthetném azzal is, hogy kávésbögrét tartasz a soha ki nem nyitott mindfulness könyv tetején, de őszintén hiszek benne, hogy ha egyesével nekiállnál rendbe rakni ezt a 9 pontot, akkor közben magadtól is kinyitnád azt a könyvet. 

Egyébként toxikus munkahelyek sem léteznek. Toxikus emberek, olyanok vannak. Toxikus vezetők tehát szintén. 

Dehogy egy munkahely stresszes lenne, az logikailag képtelenség. Úgyhogy kezdd úgy a felelősségvállalást, hogy azt állítod,

"ÉN stresszes vagyok az új pozíciómban."

Mert innen neki lehet állni a stresszkezelésnek. De azt se így, passzív szerkezetben.

Hanem úgy, hogy innen nekiállhatsz a stresszkezelésednek.

Na, akkor válassz pontot.