A héten még olyat is kaptam, hogy a hazai üzleti szférában egyedülálló, amit csinálunk, senki ilyen nyíltan, szókimondóan, és nem utolsó sorban, szórakoztatóan nem kommunikál, mint mi (persze lehet, hogy csak alkudni akartak az árainkból, de ettől még kedves :) ).
Köszönjük!
Persze a bókok mellé sokszor megérkezik az a soha meg nem unható, "könnyű neked".
Könnyű neked, mert tudsz írni.
Könnyű neked, mert olyan gyorsan gépelsz, ahogy gondolkozol (vagy lassan gondolkodom, ezt nem tudhatod).
Könnyű neked, mert arról írsz, amit a nap többi részében csinálsz.
Könnyű neked, mert 15 éve írsz nyilvánosan.
Hogy 15 éve írok, az igaz. Bár gyanítom, hogy az egyetem alatt (pénzért, hah!) írt online likőrszótárat sokan nem olvasták. Én viszont azóta tudom, hogy mi a Créme de Cassis, vagy hogy hogy kell inni a Calvadost*, a keresett pénzből meg megmásztam a Magas-Atlaszt. Úgyhogy megérte. De többen vannak a csapatban, akiknek ez az első blogjuk. És van, akinek élete kb. nyolcadik cikkéből lett HVG Extra nyomtatásban, igaz, Juci?:)
A rossz hír, hogy kevesen vannak a világon, akik csak úgy maguktól tudnak írni. A jó, hogy ez egy tanulható műfaj. Úgyhogy ha arra adod a fejedet, hogy blogírásból akarsz - akár közvetett módon, mint mi - megélni, muszáj lesz megtanulnod írni előtte.
Épp belefutottam egy eszmecserébe Linkedinen, amiben azt fejtegették, hogy miért szaladnak jobban a pár soros megjegyzések, mint a szakmai cikkek, amiket oda írnak. Többek szerint azért, mert az emberek megteltek a rengeteg cikkel, bloggal, nincs kedvük olvasni.
Szerintem meg van.
Csak olyan elképesztő mennyiségű igénytelen szövegbe lehet belefutni, hogy az olvasás egyre kockázatosabb műfaj lesz. Pont azért, mert szabadon bárki, bármit publikálhat. Aminek az az eredménye, hogy végtelen mennyiségű elgépeléssel, helyesírási hibával, vagy egyszerűen csak pocsék szöveggel lehet találkozni, még a legnagyobb hírportálokon, legfelkapottabb blogokon is. Viszont ha te üzleti blogot akarsz vinni, ezt nem engedheted meg magadnak.
Hiszen pont azért blogolsz, hogy téged megismerjenek, ezzel bizalmat építs, és veled akarjanak dolgozni. Miért akarnának veled dolgozni, ha összefüggéstelenül beszélsz, és tele van a munkád logikai bukfencekkel, vagy neadjaég helyesírási hibákkal. (Miért, te hogy írnád a neadjaeget?:) )
Ha elfogadod az álláspontom, és úgy döntesz, hogy megéri megtanulnod írni, mert igenis ez ma is az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy kitűnj a tömegből, menj végig a következő pontokon.
1. Tanuld meg a profiktól
Írást lehet tanulni, van rá 1 napos tréningtől kezdve több hónapos képzés is. Persze nem leszel egyetlen nap végére J.K. Rowling, viszont az alapokat el tudod rendesen sajátítani. Kapsz egy keretrendszert, amit aztán majd többek közt rengeteg gyakorlással, el tudsz mélyíteni.
Tetszik vagy sem, az írás egy szakma, amelyhez ugyanúgy érteni kell, mint bármi máshoz, nem szégyen segítséget kérni.
2. Tanulj passzívan
A facebookon rengeteg csoportot találsz, a bloggerektől kezdve a könyvmarketingig minden csoportba szépen beléphetsz és csak figyelsz. Nagyon sok olyan cikket, problémát, kérdést vetnek fel, amelyik téged is érinthet. Tök mindegy, hogy nincs könyved, soha nem is lesz, ha nem tanulod meg, hogy csinálják a többiek.
Nekem például sokszor okozott gondot az ihlethiány. Míg a több ezer "hogyan blogolj" cikk egyikéből le nem esett, hogy a blogírás és az előadás műfaja nem kell, hogy lényegesen különbözzön egymástól.
Ha van egyetlen velős gondolatod, arra rá tudsz írni egy cikket, és rá tudsz építeni egy 15 perces TED speech-et.
Nyilván printben ez már nem ilyen egyszerű, de a blogolásnak éppen az a lényege, hogy nem kell húsz oldalas szakcikket írj.
3. Gyakorolj tudatosan
A gyakorlás nemcsak azt jelenti, hogy írjál, aztán majd lesz valami. Hanem nehezítsd a saját terepedet. Írjál időre, írjál megadott témában, írjál megadott hosszúságot.
Még egyetem alatt ezt sokat csináltuk párban is. Felváltva adtunk egymásnak témát, hosszt, időt, célcsoportot, hajrá. 2000 szó, egyetemistáknak, dohányzás ellen, 45 perc alatt. Nyilván nem lesz bármennyi időd ezzel foglalkozni - hacsak nem vagy te is egyetemista :) - de amennyit csak lehet, bele kell fektess. És nem, nem kell ehhez bölcsésznek lenni.
4. Szerkessz kíméletlenül
Hacsak nem újságba írsz, a szerkesztést is meg kell tanuld. Ami megint egy külön szakma, aminek vannak szabályai. Ehhez is találsz rengeteg szakirodalmat persze. Ha többen blogoltok - mint mi - akkor csináld cserélgetve, ha te írsz, szerkesszen a másik, és fordítva. Így egyrészt mindenki megtanul szerkeszteni, másrészt mindig idegen szöveget szerkesztesz, amit sokkal könnyebb, mint a sajátodat.
A kíméletlenül meg azt jelenti, hogy használd a backspace-t, amennyit csak tudod. Hulljanak a felesleges kötőszavak, a cirádák, közhelyek, modorosságok.
5. Hagyd érni
Ha kész a szöveg, még véletlenül se élesítsd. Hagyd érni legalább egy, de akár több napot is. Minden olvasásnál ki fog még esni belőle egy-egy szó. Nekem meg beleesik egy-két vessző, dehát mindenkinek más okoz nehézséget - nekem a vesszők és a három soros mondatok tördelése.
+1 Add oda a tesódnak
Legyen egy kritikusod, aki minden szavadba beleköt, kíméletlenül javít, lektorál, kötözködik. És még köszönetet is vár érte. Köszi Sári!:)
Ha eszed ágában sincs megtanulni írni, inkább olvasol, gyere facebookra, ott majd ellátunk olvasnivalóval doszt.
*Igen, a C betűvel kezdődő likőröket ismerem, mert az volt az én dolgom. De például a latin műveltségem sem kevésbé hiányos, mégis egész jól elboldogulok vele. Amicus Plato, magis amica veritas.
képek: youtube.com, http://stuffwriterslike.com