A héten sikerült megismernünk egy olyan arcát Horvátországnak, amelyet mindenkinek látnia kellene. Talán most hatodjára voltam az országban, de először jöttem úgy haza, hogy ide még egész biztos visszajövök. Mert ősszel látszik az az oldala, amelyet nyáron elfednek a napernyők, a "gyerejuliskámdeszépvagyvegyélmézet"-árusok és a zsibongó, millió turista.

Ehelyett megmaradt az építészet, a hangulat, a tenger, a nyugalom. És még jót is sikerült ennünk, ami tényleg csodaszámba megy nyáron. Mert az éttermek közül is csak azok maradnak nyitva, ahova a helyiek is betérnek. Ha maradt még pár nap szabid idénre, az őszi nagytakarítás helyett ülj autóba és pár óra múlva ott leszel. Kapucnit és sálat vigyél, a télikabát felesleges.

Alább kedvcsinálónak pár mondat és fénykép az általunk most meglátogatott dalmát városokról, ha útnak indulsz, szerezz mellé egy útikönyvet akár papíron, akár online. De ha rám hallgatsz, ne a Booklands 2000 Kiadó Horvátország című, útikönyvnek is nehezen nevezhető kiadványát válaszd. Nekem sikerült belefutnom véletlen a Libriben, úgyhogy most már több lettem pár olyan jótanáccsal, mint hogy a városnézéshez ne használjam a városokat összekötő vonatot. Illetve tudom, hogy Sibenikben más látnivaló nincs, mint az "adriai kilátás, a városi csatornán át, és lenézve a tömegszállásszerű régi térre.". Elképesztően rossz könyv, botrányos fordítással, kerüljétek*. 

 

Trogir

Az apró szigetre épült városka belseje az UNESCO világörökség része. Amelyet alátámasztva is érezhetsz, ha úgy sétálsz rajta végig, hogy nem rúgsz fel közben 47 darab büfétáblát (Tudod: üres tányér, rajta egy marék mirelit hasáb, 5 darab cevapcici és 1 szelet paradicsom. Klasszikus.) November elején is gyümölcstől roskadozó citromfák alatt kóborolhatsz, megcsodálhatod a 600 éves katedrálist, felkapaszkodhatsz a harangtorony tetejére, vagy kiülhetsz a kikötőbe egy korsó Karlovacko-val.

 

 

Primosten

Nagyon kellemes atmoszférájú kis halászfalu egy mesterséges félszigeten. Pár óra alatt még kávéval együtt is kényelmesen bejárható, de a hangulata miatt semmiképp sem éri meg kihagyni. Két szép templom a XVI. századból, amelyet nem fogsz nyitva találni és a szürke, ezeréves sikátorok. Gyönyörű. 

 

 

Sibenik 

A IX. században épült Szent Mihály erőd körül épült város valami egészen csodálatos. Szűk, kacskaringós sikátorok, rengeteg lépcső, a lenyűgöző Szent Jakab katedrális, valamint a Halottak Napja miatt mécsesek fényében úszó, az erőd lábánál elterülő temető látványa felejthetetlen élmény. 

 

 

Split

Dalmácia központja, Horvátország második legnagyobb városa, de erre a rémes külvároson kívül semmi nem utal. Hangulátában, fekvésében leginkább Triesztre emlékeztet, különleges belvárossal és potom 1700 éves történelemmel. A III. században épült, Diocletianus-palota mellett XI-XIII. századi templomok, paloták sorakoznak a nagy tereken, amelyek szűk sikátorok kötnek össze. Szembeötlő a tisztaság, több helyen mossák a köveket folyamatosan. Ha megcsodáltuk a látnivalókat, üljünk le egy zacskó sült gesztenyével a széles és még ősszel is nyüzsgő tengerparti sétányon.

 

 

Omis

Sajnos zuhogó esőben jutottunk el ide, amely kisgyerekekkel nem túl ideális a városnézésre, úgyhogy itt a képek nem sajátok. Omis fantasztikus helyen fekszik, a Cetina folyó torkolatánál, egy keskeny szurdok lábánál. Várának maradványa a több, mint 300 méter magas sziklán fekszik, az óvárosból pedig felkapaszkodhatunk a Mirabela-erődbe. Már a város fekvése miatt megér egy látogatást, csodálatos látvány.

 

 

Krka Nemzeti Park

A parknak több bejárata van, ha szezonon kívül utazunk, mindenképp nézzünk utána, melyiket tartják nyitva. Mi Skradin apró városkájában parkoltunk és onnan mentünk be hajóval a vízesésekhez. A hajóút 25 perc és benne van a nemzeti park belépőjének az árában. A nemzeti park egésze eszméletlen szép, nekem még a Plitvicei-tavaknál is jobban tetszett. A vízezések mellett-alatt fapallókon keresztül kialakított gyalogösvényeken lehet kóborolni. Mivel a hajó maga szinte közvetlenül a vízezéshez visz, így kisgyerekkel ideális. A vízesés teljes hossza majdnem 1 kilométer, szélessége 200 és 400 méter között változik, a szintkülönbség pedig kb. 50 méter. Így ősszel a megemelkedett vízhozam és a fák színei különösen látványossá tették. Pár órás sétával az egész rendszert körbe lehet járni, de a park egyéb látnivalói miatt akár több napot is eltölthetünk itt. 

 

 

 *Nem bírom ki, hadd idézzek még párat a zseniális útikönyvből:

"A vadkan, szarvas, őzbak, róka, medve és farkas, pár a vadvilág állatai közül, melyek a zavartalan horvát városrészen élnek."

"A vonzerejét részben annak köszönheti, hogy szerény mértékben ugyan, de a partvonal többségét fejlesztették a II. világháború óta, eltérően más mediterrán országoktól, így Portugáliától és Spanyolországtól."

"Sok helyi kétnyelvű és egy sor étterem kínálja az olaszos ízek gyönyörét megfizethető áron."

"Egy nap után a parton vagy egy hajón, kora este a városban a dolgok tényleg megélénkülnek, mert a helyiek átöltöznek utcai ruhákból szép ruháikba."

"Ráadásul egy dudán játszó csontváz cseréli fel a narrátort és a szereplők úgy lépnek be a táncba, amely nem felel meg a kor társadalmi hierarchiájának, hiszen a gyerek és a fogadós megelőzik a lovagot."

Köszönöm Booklands 2000, rég olvastam ennyire szórakoztató művet. 

 

 

Instagram vagy Facebook? Választhatsz. 

Megosztom

Ajánlott cikkek

Hírlevél feliratkozás