Ha win-win-t hallasz, menekülj!

Mégpedig, hogy a legtöbbször a készségfejlesztésről teljesen felesleges elméletben papolni. Hiszen úgy remekül megy mindenkinek. A gyakorlati megvalósítás az, ami nehézségekbe ütközik. Van viszont egy téma, ami mintha elméletileg is rosszul rögzült volna nálunk.

Ez pedig a win-winre való törekvés.

Amivel magában semmi gond nincs. A gond azzal van, ha ezt érvként gondolod kitenni egy tárgyalásnál. 

17 éve voltam először sales tréningen (jézusom, és ez miért vallom be vajon?), ezt akkor hallottam először. Scotwork tréning volt egyébként, azóta is állítom, hogy náluk jobbat tárgyalástechnikában a világon nem találsz. Zsenik. Jó, esetleg a mi fiainkat, de ez most némileg elfogult véleménynek tűnhet :) Ha te nem voltál olyan szerencsés, hogy elsőre jó helyre kerültél, akkor most bepótolhatod gyorsan. Tök könnyű szabály, csak be kell tartani.

NEM MONDUNK OLYAT, HOGY ÉN A WIN-WINRE TÖREKSZEM. SOHA. DE FŐLEG NEM A TÁRGYALÁS ELSŐ 10 PERCÉBEN.

Öhm. Ennyi. 

Azért megindoklom kivételesen, bár igazán rá is kereshetnél a mai világban, hogy ezt miért javasolják így, az igazán képzett tárgyalók. Azzal, hogy kiteszed az ablakba, hogy te a win-winre törekszel, automatikusan kiteszed azt is, hogy felmerült benned, hogy benne fel fog, hogy nem. Wow. Ez aztán mondat. De ha elolvasod még egyszer, érted. MIntha megkérdeznéd a férjedtől, hogy ugye nem őszül a hajad. Hát, most erre mit mondjon. De utána már ne várd el, hogy barnának lásson. 

Van jópár tárgyalóguru a világon, az én kedvencem egyébként Chris Voss és Jim Camp, őket érdemes olvasni, illetve Vosst még követni is, mert él, publikál, podcastol. És nagyon tud tárgyalni. Na ő úgy szokta megfogalmazni az interjúiban, hogy a kevés olyan red flag van a világon, amire ő mindig ugrik, az egyik ez. Ha azt hallja valakitől, hogy ő a win-winre törekszik.

Ahogy ő se mondana ilyet, soha.

Egyébként abban nyilván igazad van, hogy nem szoktunk Chris Voss-féle FBI túsztárgyalóval tárgyalni, se vevőként, se eladóként. Ettől viszont tanulni még lehet tőlük. Hiszen amikor te azt mondod, hogy a win-winre törekszel, per definition nem mondasz igazat amúgy se, hiszen fogalmad sincs róla, a másiknak mi a 'win'-je. Vannak infóid róla, van egy percepciód, hogy ő mitől lenne boldogabb, mire lenne szüksége, mikor érezné magát jól az üzletkötés után.

De hogy ez pontosan mi, azt nem tudhatod.

Most nem könyvajánlót akartam írni, csak ezt az egy gondolatot elültetni, úgyhogy abba is hagyom. Ettől még a Start with NO és a Never Split the Difference kötelező olvasmányok, ha eddig nem tetted volna, állj neki!*

*Ha pedig most megint azzal jössz, hogy te már nem tudsz olvasni, mert túl fáradt vagy, és mert nézed a lapokat és nem fog az agyad, és blabla, akkor a következő ilyen epizód majd arról fog szólni, miért van ez így, és mit tehetsz ellene. Addig meg küzdjél, mert olvasni, tanulni kell, és kész :)