Y generációs coaching ügyfeleink gyakran fordulnak hozzánk olyan témával, mely vállalkozás-indítással kapcsolatos. Multis környezetben megfásult fiatalok százai dédelgetnek vállalkozói álmokat és áhítoznak az ezzel kapcsolatos vélt vagy valós szabadságra. Az ambiciózus fiatal vállalkozók körében megfigyeltünk visszatérő hibákat, melyek aláaknázhatják a sikert. Ezeket gyűjtöttük most össze.
„Munka mellett vállalkozom”
Ez az a visszatérő tévhit, amivel nagyon sűrűn találkozunk, amikor vállalkozást tervező fiatalokkal beszélgetünk. Egy induló cég felépítése esetén felejtsd el a napi 8 órát! 12-14 órákat fogsz dolgozni hétköznap, hétvégén és ünnepnapokon. Mindezt hónapokon, éveken keresztül, attól függően , hogy milyen iparágban vállalkozol, és milyen lehetőségekkel indulsz. Szerinted mennyi időd és energiád marad egy ledolgozott napi 8 óra után, hogy belekezdj a vállalkozásodba? Az induláskor meglévő extra motiváció és lelkesedés rövid ideig segíteni fog, azonban tapasztalataink szerint az első igazán kihívást jelentő időszakban alábbhagy a vállalkozói kedv.
„Majd felmondok a főállásomból, ha már biztosan meg tudok élni a vállalkozásomból„
Ezt elsősorban azoktól szoktuk hallani, akiket nem a vállalkozás-építés, vagy az ezzel kapcsolatos munka vonz, hanem jó eséllyel már belefáradtak az alkalmazotti élet kötöttségeibe és inkább csak szabadságra, "főnökmentes" munkára vágynak. Ez a mindset azért problémás, mert a vállalkozói életformában csak egy biztos van: az állandó bizonytalanság. Így azok, akik nem bírják a nagyfokú kitettséget, az ingadozó bevételi összegeket, és a rengeteg munkát, azok valószínűleg hamar elveszítik a kezdeti lelkesedésüket. Aki ilyen megfontolással vállalkozna annak sokkal inkább egy huzamosabb idejű fizetetlen szabadságot javasolunk, minthogy kockára tegye a családi vagyont egy megalapozatlan vállalkozási ötlettel.
„Nem találom a megfelelő társat”
Amennyiben nem egyéni vállalkozol, úgy a legkardinálisabb kérdés, hogy milyen társsal bútorozol össze egy cégre. Ez az első döntés és ez rejti az elején a legtöbb kockázatot is. Ahogy az emberi kapcsolatok terén, úgy az üzleti életben is egy elég komoly kihívás a megfelelő társ megtalálása. Három fő tényezőt érdemes szem előtt tartani üzlettárs-választás esetén: a megbízhatóságot, a hasonló szakmai kvalitásokat, és az üzleti kapcsolati tőke meglétét. Ezek hiánya gyakran eredményez sikertelen cégalapítást.
A fentiek alapján kijelenthető, ha nem fordítod a figyelmed 100 %-át az induló vállalkozásodra, jó eséllyel elmarad a vágyott siker. Talán hasznos lehet, ha felteszed magadnak a kérdést: valóban vállalkozni akarok és megküzdeni az ezzel járó nehézségekkel és kihívásokkal? Vagy pusztán egy fellángolás van bennem az alkalmazotti munka ellen?
Dr. Albert Ellis egy amerikai pszichológus fenegyerek 1955-ben alkotott egy modellt. Az ABC modell arra a feltevésre épül, hogy az embereket nem az őket érő negatív események teszik szomorúvá, dühössé, ingerülté stb., hanem azok a belső lélektani mechanizmusok, amelyekkel a külső eseményeket kezelik. Ezeket a mechanizmusokat irracionális hiedelmeknek nevezi, és mint a hit, ezek a hiedelmek is mélyen az identitásunkban gyökereznek. Az irracionális hiedelmeinket kategóriákba sorolta Ellis, melyek a Szörnyülködés (rettenetes, ha egy bizonyos nem kívánatos dolog bekövetkezik, vagy egy kívánatos dolog nem következik be; van helyes, tökéletes megoldás a problémákra, és szörnyű, ha ezt nem találjuk meg stb.), Alacsony frusztráció tűrés (bizonyos emberekre, dolgokra szükségünk van, és nem tudunk élni, boldogulni nélkülük) Kategorizálás, hasonlítgatás (ha nem vagyunk tökéletesen kompetensek, és nem érjük el a fontos célokat, akkor értéktelenek vagyunk), és végül a kedvencem a dogmatikus követelések:
Az első gondolatok itt érhetők el. Egyben túl hosszú lett volna.Beültünk a tárgyalóba, és szépen kezdünk belemászni a témába. Eleinte figyel, jegyzetel Y-os társunk, naná, hogy a telefonjába, és persze a hozzám hasonszőrűek meg furcsán néznek fel a kockás füzetükből. Fiatalodtam vagy 30 évet, mert most már én is a telefonomba jegyzetelek. Csak előtte szólok a kollégáknak, hogy nem játszom, hanem a telefonom a jegyzetfüzetem. A fiatal kollégámnak tök természetes, ő nem szól.
Az Y generációs témával az a legnagyobb baj, hogy mindenki azt hiszi, ha egyszer körbejárta a témát, megtette az alapvető működési változtatásokat (utódlástervezés, rugalmasság, visszajelzés, egyéni felelősség), akkor készen is van, "az Y generáció kezelése" topic kipipálva.
Több ügyfelemnél is szembejött már velem a burnout szindróma, mint induló téma. Nem én neveztem annak, hanem a coacheek. Mit sem ér egy coach blog burnout post nélkül, ezért íme néhány gondolat a teljesség igénye nélkül azoknak, akik nem kifejezetten segítő szakmában dolgoznak, de megélnek kiégéshez hasonló, vagy vezető tüneteket.
