Megkértük ezért a téma két hazai szaktekintélyét, Horváth Ágnest és Dr. Márky Ádámot, hogy véleményezzék a cikket.
Horváth Ágnes, az Oxfordi Egyetem MBCT (Mindfulness-Based Cognitive Therapy) képzésén végzett mindfulness szakértő szerint a cikk tele van csúsztatásokkal, amelyből a három legfontosabb a következő:
"Bullshit1: A fogalommagyarázat
Aki a mindfulnesst definiálni akarja, annak nincs könnyű dolga. Az értelmező szótárak és a Wiki definícióit előrángatni azért veszélyes, mert egy olyan dolgot kell szavakkal leírni, ami tapasztalati, azaz élmény alapú. Ki tudná egészen pontosan, sőt, szakszerűen leírni, mi az a lovaglás? Vagy hogy mi az a csellózás? Minden gyakorlati jellegű tevékenység olyan, hogy lehet ugyan definiálni, szavakkal leírni, de minek? Élményeket, érzéseket, egy gyakorlati cselekvést nagyon nehéz szavakkal megragadni.
Van egy közös pont a csellózásban, a lovaglásban és a mindfulness gyakorlásában: rengeteget lehet róla írni, de csak akkor tudod meg, mi az, ha csinálod. Egy kizárólag gyakorlatban végezhető cselekvést leírni: mission impossible.
Bullshit2: A módszertan
Mivel valóban van több olyan mindfulness-kutatás is, mely erősen megkérdőjelezhető, a Wisconsini Egyetem kontemplatív idegtudományért felelős dékánja, Richard Davidson megpróbálta a lehetetlent: átnyálazni az összes vonatkozó kutatást és kimazsolázni belőle azokat a kutatásokat, amelyek tudományos szempontból is megállják a helyüket.
Davidson szerint a mindfulnessnek három pozitív előnye egyértelműen van:
1, A mindfulness valóban fejleszti a figyelmet. A figyelem, azaz a kognitív kontroll fejlődésével nemcsak jobban tudunk fókuszálni, hanem a negatív gondolatok figyelmen kívül hagyásában, ezáltal a belső, mentális stressz leküzdésében is kiemelkedően fontos szerepe van.
2, „A mindfulness gyakorlásának második pozitív hatása abban érhető tetten, hogy az ember nyugodtabbá válik.” – írja Davidson.
3, „A mindfulnesst alkalmazók körében figyelemre méltóan sok fiziológiai rendellenesség visszaszorulása is megfigyelhető, az egyszerű idegességtől a magas vérnyomáson át egészen a krónikus fájdalomig.” – írja maga a nagynevű mindfulness- és érzelmi intelligencia-kutató, Daniel Goleman.
Bullshit3: A mindfulness felszínre hozza a traumákat
Nagy érdeklődéssel olvastam Claire esetét, akit a szerző példaként hoz arra, hogy miként erősíti fel a meditáció gyakorlása a poszttraumás emlékeket.
Egyetértek a szerzővel abban, hogy nagyon fontos a mindfulness trénerek megfelelő szakmai felkészültsége.
Azonban Claire-t nem egy mindfulness oktató, hanem a cég küldte egy intenzív, csöndes elvonulásra. Egy ilyen elvonulás még egy egészséges embernek is megterhelő. Claire sajnálatos megborulásában nem a mindfulnesst, mint módszert tenném felelőssé.
Az eltemetett, nem feldolgozott gyerekkori traumák teljesen spontán, egy zeneszám, egy illat vagy egy film hatására is váratlanul felszínre törhetnek.
Az átélt élményekért azonban sem a mindfulness, mint módszer, sem a tréner nem felelős."
Dr. Márky Ádám, orvos, mindfulness-kutató, a téma másik hazai szakértője a cikk etikai megkérdőjelezhetőségét is aláhúzza:
"Egy metaanalízis alapján, mely egy aspektusát vizsgálja a mindfulness ennél jóval szerteágazóbb hatásainak, azt állítani, hogy a módszer nem hatékony és így a tudatosság gyakorlása helyett tévénézésre buzdítani az embereket nem etikus egy olyan országban, ahol minden második ember szív és érrendszeri betegségben hal meg, egy olyan országban, ahol a felnőtt férfiak több mint fele elhízott, egy olyan országban, ahol minimum 200.000 ember gyógyszerfüggő, egy olyan országban, ahol az egyik legnagyobb probléma, hogy az emberek kritikátlanul kezelik a médiából érkező információt.
A mindfulness nem csodaszer, nem egy hatóanyag, viszont egy remek lehetőség ahhoz, hogy elkezdjük gyakorolni a felnőtt viselkedés azon aspektusát, hogy nekünk kell tennünk a boldogságunkért, egészségünkért, boldogulásunkért. Két végén égetjük testünk erőforrásainak gyertyáját, majd kikapcsolásképp a tévé előtt bedobunk két sört, majd amikor betegek leszünk, akkor maximum annyit változtatunk, hogy elkezdünk gyógyszert szedni.
A világon éppen ezért sok kormány nagy erőfeszítéssel próbálja a mindfulnesst és minden más megelőzésen alapuló módszer minél szélesebb körben való elterjesztését, mert enélkül az egészségügy fenntarthatatlan.
Egyre hosszabban élünk, egyre kevesebbet törődve saját egészségünkkel így egyre több krónikus betegséggel bajlódunk, melyek miatt egyre többször vesszük igénybe az egészségügyi ellátást.
A végeredmény: a medscape 2017-es kiégés kérdőíve alapján az Egyesült Államokban az orvosok 42%-a ki van égve a munkateher miatt. Mindez egy olyan országban, ahol az orvos a legjobban kereső foglalkozás.
Tehát az amerikai eü dolgozók soha nem találkoznak azzal az egzisztenciális szorongással, amiben a magyar kollégáik minden nap élnek. Képzeljük el, hogy nálunk hágy százalék lehet kiégve. Ez viszont visszahat arra, hogy milyen ellátást kapunk, ha megbetegszünk márpedig megbetegszünk, mert az egészségünkről való gondolkodásunk mellőzi a tudatosságot.
Szerencsére már arra is van metaanalízis, hogy milyen jó az, ha egészségügyi dolgozók gyakorolják a mindfulnesst azért, hogy kicsit kevesebb stresszt éljenek meg.
Horváth Ágnes kapcsolódik Dr. Márky Ádám szavaihoz a stresszkezelés kapcsán:
"Alvástrénerként és mindfulness oktatóként nap mint nap tapasztalom, hogy a legtöbb embernek nincs egy hatékony, bármikor alkalmazható stresszkezelő technikája. A legtöbb embernek fogalma sincs, hogyan engedjen el problémákat, mit kezdjen a zavaró, negatív gondolatokkal, amik napközben vagy éjszaka rátörnek. Sokan közülünk nehezen tudják letenni az aggódást. Általános jelenség az, hogy pörgünk és nehezen tudunk kikapcsolni, pihenni.
Az állandó feladatvégzésből és rohanásból a saját jól-létünk érdekében meg kell tanulnunk kiszállni. A mentális betegségek nagy része abból ered, hogy szinte sohasem csendesedünk el, nincs kapcsolatunk önmagunkkal, az érzéseinkkel, a valódi vágyainkkal.
A meditácó az én értelmezésemben egy check-in önmagunkba. Az a 10-20 perc naponta, amit nem tévézéssel, hanem meditációval töltünk, valójában egy ajándék. Ajándék önmagunktól – önmagunknak."
A véleményeket végigolvasva az eredeti cikk címében megfogalmazott kérdésre remélem már egyértelmű a válasz - csak sajnos maga a kérdés is helytelen.
Mert a mindfulness se nem káros, se nem értelmetlen.
Köszönjük szakértőinknek, Horváth Ágnesnek és Dr. Márky Ádámnak a közreműködést, bármilyen további kérdés esetén keressétek őket is bizalommal, és Ádám szavait idézve, kezeljétek kritikával a médiából érkező információt.
Minket is!:)
képek: pinterest.com, gettyimages.com