Employee experience-ről, azaz munkavállalói élményről szól az év. Hogy hogy tudod munkáltatóként biztosítani a megfelelő - külső és belső - környezetet, amivel képes leszel megtartani a munkavállalódat. Amivel szeretni fog nálad lenni.
A külső nyilván egyszerű pont, úgyhogy a legtöbb cég ezzel is kezdi, a felszínre fókuszálva, a munkavállalói élmény nagyköveteivel és vaskos bibliákkal felszerelkezve, szaladgálnak körbe a cégüknél, akik szépen sorban, pontról pontra valósítják is meg az elvárásokat. Közösségi terek, színes labdák, növényfalak, egészséges reggeli, távmunka, még távabb munka, iskolafestés, hogy hasznosnak érezd magad, miegymás.
Szuper, csak egyetlen alapvető igazság folyton kimarad a képletből, mégpedig az, hogy:
A munkavállalói élményért nem a munkáltató felel, hanem a munkavállaló.
Ha ez nem így lenne, nem lenne vegyes értékelésű étterem a világegyetemen.
5* csodálatos ételek, zseniális környezet, fantasztikus kiszolgálás, köszönöm!
1* a steak túlsütve, a pincér összekeverte a rendelést, a wc-ben pók mászik a falon.
És mindkettőt a te éttermed kapja. Mint munkáltató, hogy tudod biztosítani, hogy mégis a lehető legjobb értékelést kapjál minden munkavállalódtól? Hogy tudod biztosítani, hogy a munkavállalói élmény pozitív élményt jelentsen minden dolgozódnak?
Úgy, hogy a dolgozóddal törődsz, nem az élménnyel.
Lehet, hogy a középkorú, gerincsérves munkavállalód nem akar okkersárga babzsákon tárgyalni.
Lehet, hogy a húszéves, home officera született munkavállalód nem akar a középkorúval játszóteret festeni.
És így tovább.
Nem fog mindenkinek tetszeni az új irodabelső, nem fog mindenkinek tetszeni az ingyen vegán joghurtital a reggeli közös torna után, sőt nem fog mindenkinek tetszeni az sem, hogy céges tornán hajlonganak a beosztottai, mielőtt szójás irgendwast isznak, ahelyett, hogy dolgoznának.
És akinek tetszik, az a is a te munkavállalód. És aki fúj rá, az is.
Persze elintézheted annyival, hogy lehurrogod, hogy vegye már fel a ritmust és vegye észre magát, új éra van, ezt mondta a HR, ezt mondta a külső tanácsadó, ezt kell csinálni, úgyhogy kuss és irány jógázni.
De ha ezt teszed - vagy ne adja ég (és adja:( ) - a HR-esed is ezt teszi, egyet léptél előre és kettőt hátra. Annak a munkavállalónak az élményéért is te felelsz, aki másmilyen mint a többi. Aki nem egy kaptafára készült.
Úgyhogy ha egységesen pozitív képet akarsz festeni magadról, kénytelen vagy mindenkivel foglalkozni. Egyszerre. Folyamatosan.
És nem diszkriminálni. Például nem odáig fiatalítani a bandádat a csocsóasztalokkal meg a céges játszótérrel, hogy ne is akarjon már hozzád jönni idősebb. Hogy ne is akarjon már nálad dolgozni másmilyen. Mert le se tud ülni.
Ahogy terjednek az újhullámos cégek, ahogy egyre kevesebb dologba tud belekötni átlag Y generációs egy cégnél, egyre többször jönnek azzal, hogy "nem tudom mit kezdjek az idősebbekkel." Nem tud mit kezdeni a helyzettel. Sem ő, az Y generációs vezető, sem ő, a nem egy kaptafára készült, szójaallergiás beosztott.
Aminek az lesz a vége, hogy már fel sem veszik. Mert kilóg a csapatból. Márpedig ha a te csapatodból ki lehet lógni, akkor nem elég nyitott a csapat.
képek: http://www.jokesoftheday.net/, https://media2.wnyc.org, https://media2.wnyc.org
Fedezd fel, miért játszik kulcsszerepet a munkavállalói élmény és a munkahelyi jólét a vállalati sikerben! Tippek a munkahelyi motiváció és elégedettség növelésére coaching segítségével.
Texty Ai
today
2024-11-15
Megvan az a rokon, akit felhívsz megkérdezni, hogy hogy van, elmondja hogy remekül, minden okay, de képzeld el, hogy... És itt jön egy mély levegő, aztán két kávényi történet azokról a szörnyűségekről, ahogy a többiek vannak.
Nagy-Józsa Dorottya PCC
today
2020-12-08