Kapcsold be a gyermeket!

A kreativitásnak megvan a maga helye és szerepe a munkában. Hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Főleg mi, Y generációsok gondoljuk úgy, hogy egy munkahelyi közeg minél szabadabb, „kreatívabb”, annál jobb. Nem így van. Vannak, akiket épp az zár börtönbe, ha hirtelen elvesszük a korlátokat mellőlük. Ez egyáltalán nem baj, hiszen mások vagyunk, más a munkastílusunk is. Nem kell bedőlni a divatnak, vagy akár rosszul érezni magunkat attól, ha módszeres, megbízható típusok vagyunk, akik jól tűrik a monotóniát. Az sem baj, ha ennek megfelelően az embereinktől sem várunk mást, mint az előírásokat követő, stabil, kiszámítható teljesítményt.

A negyedik ipari forradalom közepén viszont kétségtelenül egyre sűrűbben van szükségünk az újításra, az innovációra, a piaci megkülönböztetésre és ezen keresztül a kreatív munkafolyamatokra. Így jól mérhető versenyelőny kovácsolható abból, ha egy munkahelyen a kreatív munkakörben dolgozók több új megoldással állnak elő, mint a konkurensek. Ha ez a cégünknél sincs másképp, akkor a következőkre érdemes hangsúlyt fektetni.

Az inspiráló közeg

Kreativitásunk a gyermeki énünkből táplálkozik. Ha egy csapattól kreatív energiákat várunk, akkor meg kell szólítanunk bennük a szabad gyermeket.

A kreatív gyermeket felébreszteni a munkavállalóinkban e nélkül a környezet nélkül lehetetlen. Ezért is fontos, hogy ne csak kampányszerűen, időnként várjuk el vagy támogassuk a kreativitást, hanem ez legyen szerves része a hétköznapoknak. Ha vannak kampányszerű időszakok, ahol csúcsra kell járatni az új ötleteket, akkor se hagyjuk, hogy a kampány után teljesen leálljon az ötletgyártás. Nem kell a kampányra várni, hogy egy kósza ötlet hasznosulhasson. Egy kreatív munkahelyen a biztonságot és a kiszámíthatóságot az is jelenti, ha az ötletet mindig értékként kezeljük, akkor is, ha még nem tudjuk, mikor fogunk belőle profitálni. Nincs rossz ötlet, csak kevés.

Képesnek kell lennünk magunkat és a csapatunkat is úgy irányítani, hogy segítségünkkel a csapat összes tagja kreatív üzemmódba kapcsoljon. Ehhez folyamatosan monitoroznunk kell a közeget, a csoport mindennapi dinamikáját, amelyben dolgozunk. Ezáltal lehetünk biztosak abban, hogy az elég szeretetteljes, biztonságos és kiszámítható a csapat összes tagja számára, hogy bátran felvállalhassa benne néha akár képtelennek tűnő ötletét is.

Hibázni nem ér… hanem egyenesen kell!

Ha valóban azt várjuk a csapattól, hogy az eddigi kereteken kívül keressenek megoldást egy problémára (think out of the box), akkor ehhez kevés csak tolerálni a kísérletezésből adódó hibákat, rossz megoldásokat. Egyenesen ösztönöznünk szükséges a hibás megoldások megfogalmazását. Ezzel csökkenthetjük a versengésből adódó stresszt is. Például ne csak a legjobb, hanem a legszórakoztatóbb megoldást is jutalmazzuk. A coachingban bevett eszköz az, hogy ha egy megoldhatatlannak tűnő problémába ütközik az ügyfél, akkor arra kérjük, kezdje el felsorolni a lehető legostobább, legviccesebb, legelképesztőbb megoldási lehetőségeket.

Gamification mint ösztönző

Annak, hogy egy felnőtt emberben bekapcsoljuk a gyereket, a legjobb módja, ha egy számára élvezetes játékot adunk neki. Azt a tevékenységet nevezzük játéknak, ami önmagáért való. Pat Kane, amerikai gondolkodó szerint századunkban mégis a játék lesz a megismerés és az értékteremtés módja. A gamifikáció úttörői úgy gondolják, hogy a játékosítás a gazdaság összes területét át fogja szőni, és az lesz a legversenyképesebb, aki a cégét elsőként alakítja egy nagy játékká.

Az „igazi” játékokat ugyanis játéktervezők álmodják meg, akiket nem a termelékenység vagy az értékesítés érdekel, csak az, hogy a játék élvezetes legyen. Tehát, ha vezetőként mégis arra adjuk a fejünket, hogy a kreatív munkavégzés érdekében játékot adunk munkatársaink kezébe, legyünk tekintettel a következőkre.

Egy élvezhető játék három legfontosabb ismérve:

-          hat az érzékekre (hiszen a gyerekek elsősorban az érzetek, érzések révén kapcsolódnak az őket körülvevő világhoz);

-          nem túl nehéz, de nem is túl könnyű sikeresnek lenni benne, akkor ad flow-élményt;

-          a játékos közvetlen és gyors visszajelzést kap a sikerről.

Fordított kérdések

Coachként az egyik feladatunk az, hogy jó kérdéseket fogalmazzunk meg. A jó kérdés pedig olyan, ami annyira kíváncsivá teszi az ügyfelet, hogy elgondolkozzon a válaszon. A kíváncsiságot azzal lehet felkelteni, ha olyan nézőpontra hívom a partneremet, ahonnan korábban még nem szemlélődött. Olykor a játék sem más, mint egy jó kérdés. Ha arra keressük a választ, hogy milyen termékfejlesztéssel lepjük meg a konkurenseinket a piacon, akkor ne ezt kérdezzük meg konkrétan a fejlesztő csapattól.

Sokkal ígéretesebb, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi lenne az a termék, amivel a konkurenseink tönkretehetnek minket?

A bennünk lakozó gyerek legalább annyira szeret rombolni, mint építeni. Viszont a felnőtt énünk ezt csak ritkán engedi meg nekünk. Óriási kreatív energiák szabadíthatók fel a „romboló kérdésekkel”.

A kreativitáshoz nem kell feltétlenül játéktervezőnek lennünk, néha elég, ha bekapcsoljuk magunkban a gyermeket.

BEKAPCSOLJUK NEKED?

A cikk az Üzlet és Pszichológia c. magazin 2017. október-novemberi lapszámában jelent meg. 

http://upszi.hu/cikk/kapcsold_be_a_gyermeket

kép: http://www.cyclingpeace.org/