Mai #idegentollak rovatunk szerzője Schall Krisztina, a BrandCruiter ügyvezetője, aki bemutatja nekünk mi az a ghosting. Sajnos szinte biztosan találkoztál már vele, max. nem tudtad, hogy így hívják.

Olyan szép varázsszavai vannak a HR-eseknek: munkáltatói márka, tehetségmenedzsment, stratégiai-üzleti partnerség, jelöltélmény. 

Emlékeztek, hogy a 2018-19-es HR konferenciákon szinte nem volt olyan előadás, ami nem tartalmazott valamit a fentiekből? Gyorsan specializálódtak is a nagyvállalatok munkakörei. Pedig még csak nemrég értük el azt, hogy már nem „személyzetisként” azonosítanak bennünket. És jó ez így, örülünk neki.

De sajnos együtt kell azzal élnünk, hogy egy nem-HR-esnek mi továbbra is csak ja-azok-akik-interjúznak vagyunk. Rosszabb esetben „azok, akik az interjút megszervezik”. És „fejvadász” számukra mindenki, a hirdetéssel toborzó munkaerő közvetítők is. 

De hát mi sem ismerjük az autópálya-építés fázisait, a felületkezelés rejtelmeit vagy a termodinamikai képleteket. Akkor miért is baj, hogy a külsősöknek ugyanennyire mindegy, hogy neked HR-en belül mi pontosan a szakterületed? Te is „a HR-hez” vagy „a fejvadászokhoz” tartozol, szerintem te is kapsz szemöldök-felvonást a magánéletedben, ha idegennek említed a szakmádat.

Mert van velünk egy kollektív és teljesen jogos gondja mindenkinek, akinek álláskereső van a környezetében: „a HR” és „a fejvadász” ugyanis NEM VÁLASZOL: a pályázók jóval több, mint fele nem kap választ a cégektől a jelentkezésére!

És hidd el, rajtunk kívül mindenkinek pont mindegy, hogy mennyire van túlterhelve a generalista/asszistens/TAP/tanácsadó vagy akárhogy hívják nálatok. Vagy mennyire vacak az ATS, vagy hogy miért és meddig nem ad választ a szakterület/megbízó cég a shortlistről.

Mert hogyan zajlik mindez a pályázó oldaláról? 

Elolvassa az álláshirdetésedet. Megtetszik neki (vagy kétségbeesett az épp kútba zuhanó egzisztenciája miatt és jelentkezik minden hirdetésre – mindegy, mert akkor sem büntethetnéd!), utána néz a cégednek, időt és energiát áldoz arra, hogy a pozíciódra alakítsa az önéletrajzát. Ha kértél motivációs levelet, azt is összehozza fogcsikorgatva. 

És elképzeli, hogy milyen klassz lesz majd nálatok/a megbízódnál dolgozni. Mert a karrieroldaladon elolvasta, hogy tálent programotok is van és a nemzetközi hálózati igazgató még diákként került hozzátok és minden karrier-álma hogy megvalósult. A sok mosolygós fényképen akár ő is lehetne majd pár év múlva. Kialakul benne valami lojalitás-kezdemény a céged iránt.

És reménykedve elküldi neked/feltölti az ATS-be a pályázati anyagát. És várja, hogy megcsörrenjen a telefonja. Tegyük fel, hogy még interjúra is behívod. Ott megígéred, hogy hamarosan visszajelzel. Aztán eltűnsz. Teljesen. Örökre. 

És a lojalitása dühbe csap át – teljes joggal!

Ez a ghosting. Még ha harcedzett álláskeresőről van is szó, aki már csak legyint - neked jusson csak eszedbe, hogy pont most romboltál egyet „a HR” vagy „a fejvadászok”, de legfőképpen a céged megítélésén. És egy ember önbecsülésén.

És hogy tudd: ez az ember és a családja talán SOHA nem fog a cégedtől/megbízódtól semmit venni és másik munkakörre sem fog többet hozzátok pályázni. Rosszabb esetben cégértékelő oldalakon is megosztja a negatív tapasztalatait, amivel későbbi jelölteket is elveszítesz + nullázod a drágán felépített munkáltatói márkádat.

Szerinted fontos, hogy üzleti partnernek tekintse a cégvezetés a HR-t? Hogy a munkaerő-közvetítő céged minél több megbízást kapjon?

Akkor ne a HR konferenciákon keresd a varázsigét ennek a megvalósításához, hanem kezdd azzal, hogy válaszolsz a jelöltjeidnek, hisz talán épp targetált termék kampányt készít rá a marketing (ha a HR-től nem kap választ, persze feleslegesen). De ha nem is B2C-ben dolgozol: egy üzleti gondolkodású HR/fejvadász egyik folyamata sem végződhet a semmiben!

2020-ban járunk, a járvány miatt kialakuló munkanélküliség a korábbiaknál sokkal kiszolgáltatottabbá tette a pályázók nagy részét. Nem kell jósnak lenni hozzá, hogy az érzelmi reakcióik amplitúdója növekedni fog. 

A leghatékonyabb módja a munkáltatói márka építésnek egy empatikus levél küldése azonnal, ha már tudod, hogy nem fogod őt választani. Hogy mielőbb tovább léphessen és valódi, reális képe legyen az esélyeiről. Kicsit sem segít neki, ha hagyod még reménykedni az interjú után – ha ott eldöntötted, hogy nem őt keresed, mondd meg neki, hálás lesz az őszinteségedért. Vagy írd meg. Egy rendes ATS-sel ez kb. 5 perc, úgyhogy hagyjuk már a túlterheltséget! Lényeg, hogy köszönj el és köszönd meg neki, hogy megbízott benned. 

A céged pedig nem fog vásárlót/partnert/ügyfelet veszíteni, a valóban üzleti gondolkodásodnak köszönhetően. Ezt pedig el ne felejtsd statisztikákkal megmutatni a CEO-nak.


Mai #idegentollak rovatunk szerzője Schall Krisztina, a BrandCruiter ügyvezetője.

Megosztom

Ajánlott cikkek

Did “agile” kill ING Bank in Central Europe?

Idegen tollak rovatunkban vendégírónk ezúttal Sandy Vaci, a SEED School for Executive Education and Development oktatója, a CodeBreakers feje, aki az elmúlt 35 évben 50 országban töltött be különböző global executive pozíciókat, a P&G-től kezdve a Raiffeisenen át a Citibankig, mígnem a Royal Bank of Scotland osztrák CEOjaként vonult vissza a teljes állásból. Azóta boardpozíciókat tölt be és advisorként segíti a cégek munkáját szerte a világon.

Sandy Vaci Sandy Vaci today 2021-03-15

Change menedzsment – avagy a WTF értelmezése másként

Hosszú idő után ismét #idegentollak, Frank Benedek coach kollegánk tollából, köszönjük!!!

Frank Benedek Frank Benedek today 2020-05-12

Hírlevél feliratkozás

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it. More information. cancel