Nem, a vezetőd nem nárcisztikus

- Dorka, a főnököm egy klasszikus nárcisztikus.
- Honnan tudod?
- Hát… mindig ő akar beszélni a meetingeken. Nem dicsér meg. És múlt héten ellopta az ötletemet a vezetői értekezleten.
- Értem. Diagnosztizálták?
- Nem, de láttam egy videót, és mind a hét jel stimmel.

Hét jel. Egy videó. Egy élet. Kész a diagnózis. (A beszélgetés szereplői természetesen kitalált személyek. A beszélgetés sajnos nem.)

Tíz éve dolgozom vezetőkkel és csapatokkal, és őszintén mondom: az elmúlt pár évben a „nárcisztikus” lett a szervezeti élet univerzális szitokszava. A főnök nárcisztikus. Az ex nárcisztikus. Az anyós nárcisztikus. A kolléga, aki nem válaszol Teamsen, na ő is. De srácok ne már. Ennyi nárcisztikus a világon nincs. Na de mennyi van?

Mennyi az esélye, hogy tényleg belefutsz egybe?

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) egy klinikai diagnózis. Nem hangulat, nem rossz nap, nem egy bunkó húzás a hétfői meetingen. Szakember állapítja meg, strukturált interjúval, és tartós, átható mintázatot keres.

És most jön a lényeg. Egy szisztematikus áttekintés hét olyan populációs vizsgálatot gyűjtött össze, amely rendes diagnosztikai interjúval dolgozott. Az átlagos előfordulás 1,06% volt, a kutatók következtetése pedig az, hogy az NPD a felnőtt népességben ritka. A pszichiáterek diagnosztikai kézikönyve is úgy számol, hogy a népesség legfeljebb 1%-ánál alakul ki élete során (DSM-5, Amerikai Pszichiátriai Társaság, 2013).

Van egy nagy amerikai felmérés, ami magasabbat mért: ott 6,2% jött ki, férfiaknál 7,7%, nőknél 4,8% (Stinson és mtsai, 2008, NESARC-vizsgálat). Ez a skála felső széle - a legtöbb kutatás ennél jóval kevesebbet talált.

Akkor a matek. Ha az 1%-kal számolunk, akkor egy 100 fős cégben statisztikailag nagyjából egy ember érintett. Ha a karriered során tíz főnököd van, akkor kb. 10% az esélye, hogy legalább az egyik közülük tényleg NPD-s. Tíz százalék. Nem száz.

Közben meg a fél LinkedIn úgy kezdi, hogy „volt egy nárcisztikus vezetőm”, mintha ez lenne a munkaerőpiac alapfelszereltsége. Mint a céges laptop. De nem az.

Jó, de a vezetők között nem több azért?

De, valószínűleg valamivel több. És itt legyünk korrektek, mert ez a cikk nem a nárcizmus felmentéséről szól.

Emily Grijalva és kollégái metaanalízise szerint a nárcizmus összefügg azzal, hogy valakiből vezető lesz, a vezetői hatékonysággal viszont nem. A vezetővé válás előnyét pedig főleg az extraverzió magyarázza. A kedvencem a kutatásból: amikor a vezetők saját magukat értékelték, a nárcizmus együtt járt a jobb önértékeléssel - amikor viszont a beosztottak, a felettesek vagy a kollégák értékeltek, semmi összefüggés nem volt. Ő azt hiszi, hogy király. Te meg nem. Ehhez nem kell kutatás szerintem, hogy értsük.. 

Ugyanez a kutatás azt találta, hogy a mérsékelt nárcizmus még segíthet is, csak egy ponton túl rontja a vezető hatékonyságát. Akik a skála nagyon alacsony végén vannak, azoknál gyakran a vezetéshez szükséges magabiztosság hiányzik.

Fordítsuk le: az, hogy a főnököd magabiztos, szeret szerepelni, és van egy egészséges egója, az nem betegség. Az a munkaköri leírás része. Nárcisztikus vonások mindannyiunkban vannak, különösen azokban, akik önként jelentkeznek arra, hogy egy csapat elé álljanak. Személyiségzavar ritka.

Akkor honnan ez a járvány?

Hát, nem a rendelőkből. A telefonunkból.

A #NarcTok hashtag 1,9 milliárd, a #narcissism 1,6 milliárd megtekintést gyűjtött, ami alig marad el a bipoláris zavar és a PTSD tartalmaitól - pedig azok jóval gyakoribb állapotok (MindSite News, 2022).

És hogy mennyire pontos, amit ott tanulunk? Egy német kutatás nemrég 177 mentális egészségről szóló TikTok-videót elemzett, összesen több mint 94 millió megtekintéssel. A nárcizmusról szóló videók teljesítettek a legrosszabbul: egyetlenegyet sem értékeltek szakmailag helyesnek.

Nulla. Egy darab sem. Mi meg ebből diagnosztizálunk vezetőket.

Ráadásul a szakemberek szerint ebben nem is vagyunk jók. Más az, aki nárcisztikusan viselkedik, és más az, aki nárcisztikus - és laikusként elég gyengék vagyunk a kóros nárcizmus felismerésében (klinikus szakpszichológus interjúja, Salon, 2023).

Akkor mi a fene a bajom a főnökömmel?

Lehet, hogy semmi. Lehet, hogy sok minden. De a „nárcisztikus” helyett nagyobb eséllyel ezek közül valamelyikről van szó:

1. Túlterhelt. A stresszes ember önközpontú. Érthető, fuldoklik.
2. Nem tud visszajelzést adni. Nem dicsér meg? Üdv Magyarországon. Ez nem személyiségzavar, ez vezetésfejlesztési képességhiány.
3. Konfliktuskerülő. Ami kívülről hidegségnek tűnik, az belülről gyakran pánik.
4. Más az értékrendje. Ő a számokat nézi, te a kapcsolatot. Ettől még egyikőtök sem beteg.
5. Egyszerűen rossz vezető. Igen, ilyen is van. Sok. Ehhez nem kell diagnózis, elég a rossz kiválasztás és a nulla felkészítés.
6. Bunkó volt. Egyszer. Vagy többször. Ettől még nem lesz klinikai eset, csak rossz napja volt. Neked is szokott.

Egy amerikai szakpszichológus szerint a címke gyakran felmentés arra, hogy ne kelljen nekünk magunknak megdolgozni egy nehéz kapcsolatért - vagy épp magyarázat, ami a saját, fejleszthető viselkedésünket menti ki (Dr. Isabelle Morley, Scripps News). Khm. 

Mert valljuk be: ha a főnököd nárcisztikus, akkor kész. Nincs mit tenni. Nem kell beszélned vele. Nem kell visszajelzést adnod. Nem kell megnézned, te mit tettél hozzá a helyzethez. A címke kényelmes. Lezár. És pont ezért veszélyes.

Mit csinálj helyette?

1. Viselkedést nevezz meg, ne embert. „Múlt héten a te neved alatt ment ki az én ötletem” - ezzel lehet dolgozni. A „nárcisztikus vagy” mondattal nem.
2. Mondd el neki. Ijesztő, igen. De a legtöbb vezető, akivel dolgozom, nem is tudja, hogyan hat másokra. Szó szerint senki nem mondta még el neki.
3. Nézz tükörbe is. Mi az, amit te teszel hozzá? Nem hibáztatásból kérdezem, hanem mert az az egyetlen rész, amire tényleg hatásod van.
4. Ha tényleg bántalmazó a helyzet, vedd komolyan. Megalázás, fenyegetés, rendszeres manipuláció - ez nem a „rossz napja volt” kategória. Ilyenkor HR, dokumentálás, szakember, és ha kell, kilépés. A valódi bántalmazás attól nem lesz kisebb, hogy közben mindenki mindenkit nárcisztikusnak hív. Sőt - pont az ő történeteiket hígítjuk fel minden elhamarkodott címkével.
5. A diagnózist hagyd a szakembernek. Te HR-es vagy, mérnök, értékesítő, csapattag. Nem pszichiáter. És a TikTok sem az.

A lényeg

A főnököd lehet idegesítő, önző, rossz kommunikátor, túlterhelt, vagy simán egy kellemetlen alak. Ez mind valós probléma, és mindegyikkel lehet kezdeni valamit.

De statisztikailag az esély arra, hogy nárcisztikus személyiségzavara van, sokkal kisebb, mint arra, hogy egyszerűen senki nem tanította meg vezetni.

És az előbbit nem tudod megváltoztatni. Az utóbbit igen.

Nomina sunt odiosa. A nevek gyűlöletesek. A címkék meg különösen. :)

INFO@Y2Y.HU - ugyanitt szervezet-, vezető- és folyamatfejlesztés. Diagnózis nélkül.