Utaltam rá múltkor, hogy van két "kedvenc" HR policym, amit ha sikerülne egy életre elfelejteni, már kevesebb emberfelvétellel kapcsolatos sírást és kevesebb ablakon kidobott milliót könyvelhetnének el a cégek.
Az egyik volt a "ha egyszer felmondott, ide többet nem jön.",
a másik pedig a "ha így viselkedik, nem is akar igazán nálunk dolgozni".
Ahogy leírtam meg is jelent a lelki szemeim előtt a duzzogó, orrfelhúzott (de szép jelző) interjúztató arca.
Ha nem válaszol azonnal az emailre, nem akar nálunk dolgozni.
Ha kér 10% emelést a bérajánlatunkra nem akar nálunk dolgozni.
Ha nem tudja megoldani, hogy délelőtt 11h-re jöjjön hozzánk interjúzni, nem akar nálunk dolgozni.
Ha kér egy hét gondolkodási időt, mielőtt válaszolna az ajánlatunkra, nem akar nálunk dolgozni.
Ha nem fogadja ez az opel astrát, mert aurist szeretne, nem akar nálunk dolgozni.
Ha mezítláb húz cipőt júliusban, férfi létére, és még nyakkendőt sem kötött, nem akar nálunk dolgozni.
Ha nem tud júliusban kezdeni, mert Fuerteventurán szörfözik, nem akar nálunk dolgozni.
Ha...
Soroljam még? Aki életében interjúztatott már egy tíznél többször (nem, nem vagyok HR-es, és igen, interjúztattam már, és igen hallgattam végig nem egyszer a fenti litániát), pontosan tudja miről beszélek.
Ezeknek az időknek vége van.
Leendő munkavállalódnak a tiéden kívül még hat ajánlata van az inboxában. A veled versenyző cégek olyan jutattási csomagokat alkalmaznak, hogy exceltáblákban hasonlítgatja az ajánlataikat.
Nem azért, mert nem akar nálad dolgozni.
Hanem mert szeretne jól dönteni. Mert nem tudja melyik jól csengő ajánlatból mennyi az igaz. Mert ezerrel nyomoz, kutat, hogy megtudja az ismerőseitől és az ismerősei ismerőseitől, hogy abból a cukros mázból, amit a cégedre kentél, mi az igaz és mi nem.
És sikerülni fog neki. És feltehetőleg jól fog dönteni. Ha pedig rosszul dönt, úgyis meggondolja magát, és ugrik is kifele. Mert tényleg nem érdekli, mit fogsz gondolni róla, hogy huszonhét éves létére annyi munkahelye volt, hogy három oldalas a cv-je. De miért ne tenné, ha egyszer _tényleg_ kapkodnak érte.
Ráadásul tudod mi jár még a fejében, mikor hat napja nem válaszoltál az emailjére, kaphat-e korlátlan telefont vagy tényleg limitálni kell havi 5000 HUF-ban?
a két Lady Meldrum innen: https://68.media.tumblr.com
Ha ez a téma nálatok is élő
A vezetés nem szerep, hanem viselkedés. Programok vezetőknek, a kezdőtől a felsővezetőig.
Nézd meg arrow_forwardHadd oszlassak el egy félreértést:A "Megvan a válasz az Y generáció kérdésére!!!", és a hasonló szenzációhajhász cikkek nagyrésze azzal foglalkozik, mit kellene kezdeni a mai fiatalokkal, hogy azok jobban belesimuljanak a szervezetünkbe.
person Nagy-Józsa Dorottya PCC today 2017-02-10Rengeteg komment érkezett a visszajelzéses topicra múltkor. Egyrészt egy nagy marék IT-stól kaptam meg, hogy az ő szakmájuk igenis buksisimogatós (egy másik maréktól meg, hogy uramégmennyirenemaz!!), másrészt szintén sok komment érkezett arra vonatkozólag, hogy miért kell egyáltalán különbséget tenni az Y generációs és az X generációs között.
person Nagy-Józsa Dorottya PCC today 2017-02-06A múltkori infografika kapcsán indult beszélgetésben megakadt a fülem egy mondaton.Az egyik szoftverfejlesztő haver válasza a kérdésre, náluk van-e bármiféle visszajelzési kultúra a cégükben:
person Nagy-Józsa Dorottya PCC today 2017-01-25Három cégvezetőből kettő a fluktuációra panaszkodik elsők között, ha szóba kerülnek a szervezeti problémák a cégében. Nő a fluktuáció, egyre kevesebb és kevesebb ideig maradnak nála az emberek. Miért mennek el? Több pénzért.
person Nagy-Józsa Dorottya PCC today 2017-05-23Köztünk szólva: havonta egy levél CEO-nk, Dorka tollából, vezetésről, csapatokról és AI-ról.