Ugye nem. Na, jó, mondjuk kisiskolás csínytevésektől eltekintve nem. De most? Felnőtt fejjel, lopnál csokit? És az újságosnál egy Nők Lapját? HVG-t vagy Forbes Magazint? Ugye nem. Hova is gondolok ilyen kérdésekkel! Hiszen te felnőtt, felelős ember vagy, aki meg tudja ítélni, hogy mit szabad és mit nem, mi az erkölcsös és mi nem.
Most mást kérdezek: Loptak már meg téged? Tudjátok, milyen megalázó élmény? Ó igen: egyszer nagyon rég betörtek a házunkba. Feltúrták a szekrényeket, nyilván a ruhák közé rejtett pénzt kerestek. Szégyenteljes élmény volt. Napokig mostam és takarítottam utána, hogy megtisztítsam a lakást, a dolgaimat és a lelkemet is a betolakodótól, aki kérés nélkül jött és vitte magával értékeimet.
Ugyanilyen élményként élem át azt is, amikor a szellemi tulajdonomat veszik el, a szerzői jogomat sértik meg.
Tudtátok? „A szerzői jogi védelem tárgya minden esetben a gondolatok egyéni-eredeti formába öntése, nem maga az annak alapjául szolgáló tartalom. A szerzői jogi oltalom formavédelmet jelent: a megfogalmazás egyediségét védi.” Tehát, ha egy az egyben átveszel egy cikket, írást, és ott nem hivatkozol az eredeti megjelenésre és nem jelzed idézőjellel, forrásmegjelöléssel a szöveg eredetét, akkor bizony megsértetted a szerzői jogot, érdesebben: lopsz. Ugyanis: „A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre.” Igen, lehet idézni, szabad a műveket átdolgozni, felhasználni. De mint mindennek, ennek is megvannak a maga szabályai:
„Az idézés feltételei a következők: csak a mű részletét lehet felhasználni; célhoz kötöttség, azaz az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben lehet idézni; az idézésnek is az eredeti szöveghez hűnek kell lennie; fel kell tüntetni a forrást (és az ott megjelölt szerzőt); idézni csak saját műben lehet.”
Fotó és képzőművészeti alkotás esetében nem megengedett az idézés, csak a szerző, alkotó engedélyével használható fel. Ha például egy képet, grafikát infografikát szeretnél átvenni, felhasználni, akkor ahhoz minden esetben a szerző, az alkotó hozzájárulása szükséges. Még akkor is, ha csak egy részletet szeretnél közölni.
Igen, a szabályok nem bonyolultabbak, mint a csoki esetében, bár kétségtelen tény, hogy a szellemi terméket nem védi hús-vér biztonsági őr, a lebukás veszélye mégsem nulla. Az alábbi linken könnyen értelmezhetően tudsz tájékozódni. Bár hiszem, hogy ahogyan csokit sem szoktál lopni, úgy mást se, de ha semmiképpen sem szeretnél félreérthető helyzetbe keveredni, érdemes tovább olvasnod. (És egyben itt találsz példát a megfelelő forrásmegjelölésre is ;) )
A héten részt vettem a Jobexperience konferencián. A rendező PPH Média – az Üzlet és Pszichológia, és a Kreatív magazin kiadója – kiváló előadói névsort állítottak össze, csupa aktuális témával. Az első meglepetés az volt, hogy a két nap alatt nem volt egyetlen gyenge előadás sem. Az a halálom, amikor kommunikációs témában bénán felépített, előadott és illusztrált előadásokat kell hallgatnom, pénzért. Volt bennem félsz. Szerencsére Jobexperience-n, aki elénk állt, az tudta, hogy mit és hogyan szeretne elmondani. Tehát az előadások minősége és a konferencia szervezettsége (program, időgazdálkodás, catering, helyszín, technika stb.) ötös.
Ha már egyszer említettem a pénteket , nem hagyhatom ki hogy elemezzem a hétfő fogalmát. Nem csak egy napról beszélünk a héten. A hét első napjaként a hétfő nem más, mint a valóság ijesztő megtestesülése, a felnőtté válás kegyetlen velejárója, a rózsaszín hétvégi buborék kipukkasztója, az idő múlásának kérlelhetetlen fokmérője.
Elmehetsz a huszadik konferenciára is az ősszel (menj is, azért majd mondjuk hova!), amíg nem kontrollálod normálisan azokat, akik a legnagyobb hatást gyakorolják az embereidre, nem fogod tudni megállítani a fluktuáció növekedését.
