Önismeret. Hányszor hallod ezt a szót mostanában egy nap? Ha nekem HR-esként/coachként szinte már a könyökömön jön ki, mit várhatok másoktól?
Mi, Y-ok szeretjük a listákat, hát akkor lássuk melyikben ismersz magadra!
"Ms./Mr. Önismeret" - Tőled minden magára valamit adó szaki, sokat megélt felsővezető a falra mászik. Mindenre tudsz egy inspiráló idézetet, minden sportot kipróbáltál már, borzasztó tudatosan táplálkozol, tudod mit akarsz - legyen szó karrierről, családról, vagy akár csak a holnapi ebédről. Ráadásul nem szégyelled kimondani az érzéseidet teljesen váratlan helyzetekben - mondjuk a munkahelyeden? Egyáltalán hogy van időd ennyit foglalkozni magaddal?
"Nahaggyálezzel!" - Igen, tudjuk. Tisztában vagy magaddal, és nem érdekel, ki mit gondol rólad. Cserébe azt sem veszed észre, ha elefántként viselkedsz a porcelánboltban, vagy éppen nem érted, miért nem jutsz évek óta följebb a ranglétrán annak ellenére, hogy szakmailag egy zseni vagy. Te mikor gondolkodtál el utoljára magadon? Nem, nem azon, hogy milyen okosságot fogsz legközelebb a csapatodnak előadni, hanem például azon, hogy mit lát belőled a környezeted?
"Mindenki más" - Te vagy, aki szeretnél foglalkozni magaddal, csak nem tudod, hogyan kell. Sőt, általában azt hiszed, hogy leginkább rajtad kívül álló okok következménye ha esetleg elégedetlen vagy magaddal, a párkapcsolatoddal, a munkáddal, stb... Ismerős? Van egy rossz és egy jó hírem: csak te tehetsz róla - és ellene is.
"A Kívülálló" - A fogalommal tisztában vagy, és nagyon szívesen osztogatsz tanácsokat másoknak, ha kérik, ha nem. Miközben saját magad fejlesztésére mennyi időt is szánsz? Vagy mikor volt utoljára olyan, hogy változtatottál valamin és kiléptél a komfortzónádból?
"A Coach" - Saját magam nélkül nem lenne teljes a lista, ráadásul folyamatosan visszaigazol az élet: akkor tudok másokat jól segíteni, ha magammal rendben vagyok. Ehhez az kell, hogy igenis dolgozzak magamon, merjek kellemetlen kérdésekre válaszolni - leginkább magamnak, és persze kísérletezzek. Viszont nem kell minden egyes magammal kapcsolatos AHA élményemet mások orra alá dörgölnöm, mint ahogy kéretlen tanácsokat sem osztogatok senkinek.
Mi is volt az eredeti kérdés? Az önismeret mindenkinek egy kicsit mást jelent, egy valamiben azonban megegyezhetünk: magamat megérteni, megismerni és saját magam számára célokat kitűzni semmiképpen sem ciki, sőt! Mielőtt magadon kívül keresed a boldogságodhoz szükséges dolgokat, embereket, tárgyakat, eseményeket, talán könnyebb lenne magaddal kezdeni, nem gondolod?
p.s.: És ha teheted, ne hajszold a tökéletességet! Csak legyél oké önmagaddal, az bőven elég lesz.
Ha ez a téma nálatok is élő
Business és executive coaching
Nem instant megoldás, hanem gondolkodásfejlesztés. Adatokra, pszichológiára és tudományra építve.
Vannak élethelyzetek, amikor egyszerűen nincs más választásod, mint elfogadni azt, amit a szeszélyes sors eléd vet, amit Forrest Gump bonbonos dobozából veszel, vagy amit a gép dobott - ízlésed szerint.
Azt is gyakran hallom - nekem nincsenek lehetőségeim, könnyű Z-nek, aki gazdag, vagy Y-nak, akinek mindenhol vannak kapcsolatai. De nekem? Nincsenek meg az eszközeim a sikerhez. Szeretünk kifogásokat gyártani, a kudarcainkat a körülményekre fogni, meghátrálni a kihívásoktól. Ilyen a természetünk.
Mégis előfordul, hogy sikerül egy vesztett játszmát átfordítanunk a javunkra, és sikerül győzedelmeskedni - a hátráltató körülmények ellenére is.
Kicsit ki vagyok égve. Hetente többször halljuk, coachingban, workshopon, kávé mellett. Néha igaz, néha nem. Ez az útmutató abban segít, hogy eldöntsd, melyik eset a tiéd, és mit kezdj vele.
Aki el tud menni délben a postára, az nem dolgozik. Mindegy, hogy végigmelózod az éjszakáidat, mivel nappal tudsz úgy tenni, mint aki ráér (!), ezért ráérsz, ennyi. Ha délelőtt például elmész futni, vagy lenyírod a füvet, és teszed ezt egy évben akár egyetlen egyszer, ezzel végleg elvesztél a munkavállalók szemében. A reggeli buszt elfoglaló nyugdíjashadtól még talán egy lépéssel jobb vagy a közutálatnak örvendő láblógatók listáján, de ez a lépés se túl nagy.