Hogy fogjuk megoldani a back-sittinget? És főleg ki?

Meg azt is megkaptam az elmúlt pár napban jópárszor, hogy értem, tényleg ez van. DE HOGY OLDJUK MEG, AZT MONDJAD!

Jó, hát mondom, de hogy működni fog-e azt nem tudom. Hiszen a jelenség új. Még a szó se létezik amúgy, de mindegy is. 

Amit javaslok, hogy először olvasd végig és gondolkodj, hogy nálatok ki lehet az, akit ez érint. 

És utána bontsuk ketté a kérdést, és kezdjük VELED. Nézzük meg, hogy mit tehetsz TE magadért.

HA te vagy az, aki back-sittingel.*

Ami most történik a világon, és így a munkaerőpiacon, nem fog visszafordulni. Senki nem tudja a tempóját, de az, amit édesanyád robotolásnak hívott, tényleg robotolás lesz hamarabb, mint hinnéd. Csak nem te fogod végezni, hanem a robotok, dehát kellett nekünk ilyen hülye nevekkel illetni mindent, igaz?

Az ismeretlentől való félelem mindig drasztikusan erősebb, mint az ismerttől való. Tehát első - és azonnali! - feladat, hogy brutális tempóban beleveted magad a tanulásba. Ha eltelt úgy két nap az életedből, hogy nem olvastál el semmit, nem próbáltál ki egy új eszközt sem, rúgd magad fenékbe, de gyorsan.

A "hidd el a tűzoltás miatt még a jövő hónapról sincs időm gondolkodni" mentségek kora egy életre lezárult.

Már ahol egyáltalán tűzoltás zajlik, de sajnos a látens munkanélküliség még mindig elképesztő méreteket ölt a piacon, márpedig az unatkozó back-sitternél nem sok rémisztőbb munkavállaló van :)

Szóval ha egynek érzed magad a:

- úgysem tudjuk mi lesz, hidd el, felesleges tervezni

- nem váltok, mert haverom kutyájának a sógora is hét hónapja keres és úgyse jeleznek vissza sehonnan, ezt utálom itt persze, de jobb, mint a semmi, maradok

- hova fejlesszem magam, ha úgyis mind éhen halunk, mert a robotok, a klíma, a lokál gazdaság, a világgazdaság, a ... úgyis kinyír,

akkor hadd emlékeztesselek a legfontosabb stresszmenedzsment tételre (pff, most hatszáz stressz-guru fog nekem esni, dehát úgyse tudja egyikünk se bebizonyítani melyik a legfontosabb :DD):

-> az ismerős környezet csökkenti a stressz-szintet.

As simple as that. 

Minél többet tudsz valamiről, annál kevésbe riaszt meg. Ha annyit tudsz az AI-ról, hogy el fogja venni a munkád, az csúcs. Igazad van. El fogja venni. Meg a világnak is vége lesz egyszer, de egyik se valószínű, hogy holnap, tehát nem szoktunk tőle ma félni.

Úgyhogy veszel egy nagy levegőt, felszívod magad, és nekiállsz tanulni. Nem azért, hogy okosabb legyél, mint az AI, mert nem vagy és nem is leszel. Hanem azért, hogy ismerős legyen a környezet. Ismerős legyen megtanulni négy új eszközt fél nap alatt, aztán elfelejteni ebből hármat. Szembesülni azzal, hogy a cognitive overload brutális egy átlag munkanapon, de igazából megszokható ez is. Tanulni és dolgozni ezekkel addig, amíg teljesen automatán nem mennek, ahogy ma az emailírás. (ezt a cikket nem találtam meg magyarul, keress gyorsan egy eszközt és fordíttasd le vele magad:)) ) És nem egy eszköz megy automatán, hanem az új eszközök tanulása is. És felejtése is. 

Hidd el, gyorsabban meg fog térülni, mint valaha. Ez már nem az a világ, ahol tényleg el lehet tölteni úgy hónapokat, hogy majd januártól befizetek egy képzésre. Januárig hatmillió dolog fog történni, ráadásul semmi szükséged ehhez képzésre. Igazi sales guru-mentalitás ezt leírva látni egy képző cég ügyvezetőjétől, hm? De így van.

SOHA nem volt könnyebb az autodidakta tanulás, mint ma.

Úgyhogy nekiállsz tanulni, felkelted a saját érdeklődésedet, ismerős lesz a környezet, normalizálódik a félelmed és ha szarul vagy, ahol vagy, megmozdulsz. Cégen belül, cégen kívül, ahol jól esik.

De nem ragadsz egyhelyben, nem ülsz háttal, nem foglalod a helyet feleslegesen évekig.

Se a cégben, se a CV-dben.

*Azt meg, hogy te mint cégvezető, aki remélhetőleg azért nem back-sittingelsz, mit tehetsz azért, hogy megszüntesd a jelenséget, majd megfejtjük jövő héten, mert most edzés. Ami egyébként hosszútávon szintén csökkenti a stressz-szintet, csak mondom. :)