2023, itt a vége - buffalo vihar után :)

De nem jöttem rá. A google szerint bivaly vagy bölény. Esetleg buffalo. Ugyanígy a google szerint azonban, a bivaly meg a bölény nem ugyanaz. Aztán próbáltam a klasszikus buffalo & cow leadership metaforára rákeresni magyarul, de úgyse találtam sehol. Úgyhogy marad a buffalo. A cow-nál majd bepróbálom a tehenet és kiderül, hogy az se egyértelmű. Mivel azonban steak formában messze jobban értek a marhákhoz, mint metaforákban, szerintem ugorjunk is. 

Szóval azt mondják a krízismenedzsment okosai pár évtizede, hogy a viharban a buffalo-t kell utánozni, nem a tehenet. A tehén ugyanis menekül a vihar elől, a vihar meg jön utána, tehát összességében jóval többet ázik az esőben, mint tőle éleseszűbb unokatesója.

A buffalo az, aki szembe megy a viharral. Mindig, így az hamarabb véget ér a számára.

No, hát ezek voltunk mi szerintem 2023-ban, okosak mint a buffalók, és talán még egy kicsit szebbek is.

Merthogy a piac, meglátva a 25%-os inflációt még előző decemberben, na meg aztán az év első három hónapjában - satufékkel megállt júniusra.

Jogosan.

Te se hiszem, hogy szervezetet akarnál fejleszteni, mikor a béreket se tudod még, hogy fogod kifizetni. Én se tenném. Úgyhogy nem is erőltettük. Mondjuk ez nem bonyolult feladat nálunk, tekintve, hogy egyetlen sales-esünk sincs. Leszámítva engem persze, akinek a sales tevékenysége kimerül abban, hogy a számára húsz legkedvesebb embernek a piacon, minden évben kétszer elküldi, hogy majd miket fogunk csinálni.* 

De nem is kellett erőltetni. Ahelyett, hogy megpróbáltunk volna eladni mindenkinek mindent, amire se szüksége, se pénze, belevetettük magunkat a tanulásba, építkezésbe, írásba. Rendbe raktuk a belső rendszereinket, hogy majd ha valaki hozza a defibrillátort a piacnak, gyorsabban tudjunk előre menni. Kigyúrtuk magunkat az elérhető AI-témákból, bővítettük a külföldi coach hálózatunkat, és mindenki tanult mellette, amit szeretett volna. Én például épp úszni tanulok, ami nem biztos, hogy közvetlen előrébb viszi a céget, én viszont egyre jobban bírom a hideg vizet. Reziliencia, vagy amit akartok.

Figyeltem rá, hogy rendszeresen jusson időm írni is, ennek örömére elérte a heti átlag 2000 visszatérő usert a blogunk, de van cikkünk, amit több mint 15.000-en olvastatok két nap alatt.

És a sok új ötlet, módszertan, eszköz, írás, nem volt hiábavaló, mert az ősz úgy beindult, hogy például a november minden korábbi rekordot nagyon messze ledöntött, volt olyan őszi napunk, mikor 16 coachunk tartott fejlesztést, 13 cégnél. Úgyhogy megint extra magasan lesz a léc jövőre. Hálisten.

Na de miket is csináltunk akkor idén? Személyesen a legbüszkébb egy Tbilisi-ben tartott coaching ülésre, és egy torontoi workshopra vagyok. Előbbi elképesztően szép és mély ülés volt, az első élő alkalmunk egy grúz vezetővel, a családi nyaralás egy békés reggelén. Utóbbira meg egyrészt, hogy felkértek rá, másrészt, hogy még 4-es értékelést sem kaptam az ötvenvalahány visszajelzésből. 5-ös skálán, igen, rémes, hogy milyen rosszindulatú vagy. Persze tudom, ők meg vajszívű nyugatiak, de nekem akkor is nagyon jól esett.

Csapatszinten dolgoztunk a Budapest Airportnak, az Erstenek, a Telekomnak, a KHnak, az OTPnek, a Hiventuresnek, a Commsignianak, a Debreceni Egyetemnek, a Sparnak, két másik német retailnek, és egy német autógyárnak, a Kecskeméti Konzervgyárnak, az Alteonak, a Biofilternek, a Cortevanak, a Drehernek, az Egisnek, a Gameloftnak, a Greenfoxnak, az Intrumnak, a Lightwarenek, a Manderslootnak, a Maspednek, a Menza.co-nak, a Merkantilnak, a Mitonak, a MOME-nek, a a Nemaknak, a Sharpistnak, a SEEDnek, a Rossmannak, a Shellnek, a Tigrának és a United Consultnak. Meg akiket még kihagytam, nekik is. És amíg a többiek "dolgoztak" ;), addig én előadtam, kerekasztaloztam, moderáltam még összesen 29 színpadon.

Élményileg az évet, mint mindig, most is a EuroSkills koronázta. Ezúttal Gdanskba kísértük a csapatot a szakmák Európa Bajnokságára, ahol valami egészen eszméletlen, hogy mit raktak le a srácok, úgyhogy olyan éremeső esett a magyar csapat nyakába, amit még nem láttunk. 2024 szeptemberében vár minket Lyon és a WorldSkills, a világbajnokság. Van még kilenc hónapom, hogy megtanuljak franciául. Lehet, kevesebbet illene úszkálni.

Mindezek alatt bővült és érett a csapatunk is, és ami még fontosabb, hogy jól vagyunk. Hagyományos szervezetként irodánk az nincs ugyan, de céges bögrénk persze van, hála Daninak. Idénre a célszám mellé egy másik felirat került: Egyensúlyban vagyok. Ez volt a mottónk 2023-ra, nincs az az árbevétel, ami miatt feláldoznánk magunkat, először mi egyenként, utána a cég.

Tartottuk magunkat a fogadalmunkhoz. Bár tartom, hogy nem hiszek a libikókaszerű work-life balanceban, azt az egyensúlyt, ami idén megvolt, még egy évben sem sikerült ennyire stabilan lehozni. A magam nevében beszélek, Balázst például jellemzően novemberben egyetlen másodpercre sem lehet elérni, dehát ki hogy szereti élni az életét, ugye. :) Jóvanna, most már életben maradsz Karácsonyig!!:))

Szóval amellett, hogy eszméletlen jó projekteken dolgozunk, és van olyan cégünk, ahol túlvagyunk a hetedik projekten és a 350. visszajelző sheeten, és még mindig 91% felett van az átlagunk (meg olyan is, ahol 7-est kaptam 10-es skálán, ráadásul én!! Szerintem biológiából kaptam ennyire rettenetes értékelést utoljára gimi elején, de akkor nagyon szerelmes voltam), szóval amellett sikerült úgy becsülettel élni is.

Nálam az utazás és a sport a két hobbi, amit nem vagyok és leszek hajlandó semmiért feláldozni, utóbbiból az éves átlag is majdnem heti 6, utazást tekintve meg egészen elképesztően jó évem volt. 100 napot voltam külföldön, ebből 10 volt a munka, 90 a hobbi. De a munkában sem nyitottam laptopot.

Úgyhogy ha multisként olyasmit hallasz, saját magukat szisztematikus munkával kiégetett vállalkozóktól, a magas ló legtetejéről (#tiszteletakivételnek), hogy "na majd meglátod, mi a munka, ha saját céged lesz." Meg hogy "tudod a cég nem olyan, hogy azt ott lehet hagyni, mert helyettem nincs 1870 másik, mint nálatok a multiban". Akkor egy szavukat se hidd el. Tényleg. Elég baj, hogy ők elhiszik.

So long 2023, szerettünk nagyon!!

*Ha most neheztelően nézel, mert szerinted a húsz között kellene lenned, mert tudod, hogy szeretlek, de állatira nem hallottál rólunk egy éve, akkor igen, ez is engem minősít. Megint nekiálltam a karácsonyi sütésnek, ahelyett, hogy a Betartott Fogadalmak-at küldözgetném szerteszéjjel, pedig marha büszke vagyok a koncepcióra, ráadásul szép is lett. De kinek van kedve -7 fokban emailezni, decemberben. Komolyan. Na, majd küldöm azért:)