A bizalom már nem döntés kérdése

Az élet most rákényszerítette az összes céget arra, hogy megugorja a távoli munkavégzést hétfőről keddre, ne adja ég március közepéről március végére. Csakhogy a bizalmi szint ettől nem fog egy csapásra megváltozni. Dehogy fog. Hiszen ahhoz nem sávszélesség kell, öt évesnél fiatalabb vasak, esetleg stabil VPN (oximoron!!!). 

De akkor mi.

És mitől fogsz rá szert tenni hirtelen most varázsütésre, ha eddig nem volt. Hát például úgy, hogy adsz magadnak három percet, hogy végiggondolod, eddig mi gátolt meg abban, hogy elhidd az embereidről, hogy dolgoznak. "Például az, hogy nem dolgoznak!!"- ordít a fejemben egy rakat ismerős, szeretett hang. A tied is.

Sokkal több vezető van ezzel így, mint ahogy arról beszélni szoktunk. Hiszen az összes leadership kurzus első alapvetése a coaching szemléletű vezetés (amit már magam temettem el egyszer itt, és még visszatérek a kérdésre majd egy másik cikkben remélem mihamarabb), aminek egyik, finoman szólva is eszenciális része a tény, hogy megbízom az emberemben. Abban, hogy képes megtalálni a megoldást, és abban, hogy meg is fogja.

A bizalom kérdése az egyik legjobb példa annak megmutatására mekkora iszonyatos rés van aközött, hogy tudod mit kell csinálni, meg aközött, hogy valamit alkalmazol is. Hány és hány, egyébként zseniális képességű vezető van, aki csekkolja a munkatársait, aki a kedvenc példámmal élve figyeli mikor vagy zöld. Hány olyan cég van, ahol kilistázzák, hogy hány percet vagy gép előtt, hány percet csinálsz ezt, csinálsz azt, fordítják, olvassák a leveleidet, belső chateket.

Van, ahol a szervezeti kultúra része, van ahol csak egy-egy vezetőé. Van, ahol a legfelső vezetőé és hát akkor #nosurprise hogy az összesé. Mindenesetre sokkal többé, mint hinné az ember, akkor, mikor évtizedek óta már lassan arról prédikál mindenki, hogy rá kell hagyd az embereidre, hogy mit és hogyan szeretnének csinálni. 

Szóval most két verzió van. Az egyik, hogy lovalod bele magad a régi nótádba, hogy a home office lógósoknak való. Ezt megteheted, de mérget vehetsz rá, hogy rosszabbul leszel a COVID végére, mert az még beláthatatlanul messze van. Neked is rohadt fárasztó lesz saját magadra nézve ez az egész, hát még ha ilyen felesleges ideget húzol magadra.

A másik verzió, hogy végiggondolod, mit jelent az, hogy bizalom. Megpróbáltam magam definiálni, de nem sikerült, csak és kizárólag minimum két ember kontextusában voltam képes megfogalmazni. Mindegy, van okosabb is, a wiki szerint: 

Hit a saját elvárásainkban; a meggyőződés érzése, hogy egy személy vagy egy esemény az elvárásainknak, elgondolásainknak megfelelően fog viselkedni, alakulni.

Gyors észjárású olvasónk - márpedig ha nem lennél az, nem lennél az olvasónk, ezt már tapasztaltuk szerencsére :) - már végig is futtatta az agyában a következtetéseket. Két dolgot tudsz ebben a témában megfogni, az egyik a saját elvárásod, a másik meg a másik személy.

Melyiken lehet változtatni? 

Igen.

Hát akkor hajrá.* És vigasztaljon a tény, hogy arra a képességre, amit most kemény és kínkeserves munkával felépítesz magadban, később is szükséged lesz.

És talán pár évtized és el fog tűnni a home office-ból a home. Mert mindegy lesz tényleg, hogy home vagy coffee vagy terrace vagy office-office.

Szép új világ.

*Egy top100-leaders-t tartottunk még januárban egy műszaki cég itteni régiójának, zseniálisan sikerült, a végén összegyűjtöttek a srácok-lányok vagy 200 fogadalmat, hogy mit fognak másképp csinálni holnaptól, az egyik kedvencünk valahogy így szólt, hevenyészett fordításban: "abbahagyom az embereim napközbeni folytonos zöld-sárga ellenőrizgetését. Tényleg gáz vagyok." :D