Úgy, hogy használod, nyilván.

Van egy könyvem, amit legalább kétévente egyszer újraolvasok, Will Guidara Unreasonable Hospitality-je. Ha véletlen még nem olvastad volna (rendeld meg! ne ajándékba, magadnak!!:) ), Guidara az Eleven Madison Park étterem tulajdonosa volt, amit 2017-ben a világ legjobb éttermévé tett. A könyv leírja a hogyant. És van egy mondata:

When you hire, you should ask yourself: Could this person become one of the top two or three on the team? They don't necessarily have to be all the way there yet, but they should have the potential to be.

Szerintem ez a legfontosabb mondat, amire vezetőként hallgathatsz. Azt mondja, hogy ha abból akit felveszel, akkor amikor felveszed, nem nézed ki, hogy a top3-ba jut a csapattagjaid közül, akkor ne vedd fel.

Ennyi.

Na most ezt tök jól hangzik, és merem remélni, hogy sokan hallgatnak is rá a piacon. Azonban azzal a teljesítményértékelési gyakorlattal, amit a legtöbben a mai napig alkalmaznak, tökéletesen szembemegy. Jack Welch tette híressé, potom 50 évvel ezelőtt, de azóta is remek elégedettséggel használják szerteszéjjel. Amikor fogod a Gauss-görbét (szegény azóta is forog a sírjában, hány embernek keserítette meg az életét:)) ), és rápasszírozod az egyébként zseniálisan teljesítő csapatodat.

Tízből kettőre azt mondod hogy kiváló, héttel közlöd, hogy átlagos, egynek meg jelzed, hogy alulteljesít.

Azért, mert igaz?

Dehogy. Azért, mert így passzolnak a Gauss-görbére. 

Vezetőként tőled elvárják, hogy így járj el, ergo megteszed. Aztán azt is elvárják, hogy 1:1 behívd a srácaidat és elmond ezt nekik. Na itt már megremeg a hangod, egyrészt mert nem szoktál hazudni, másrészt mert nem jól.

Úgyhogy legtöbbször elmondod az igazat. Figyelj az van, hogy Feri nem jobb, mint te, csak hát nem adhatok több négyest (hetest, tizest, tökmindegy, csak a skálán szoktak néha variálni szervezetek, az elven véletlenül sem), úgyhogy te szívem hármast kapsz.

A miért? kérdésre meg elmondod hogy azért, mert ez a Gauss-görbe itt van, és hát egyébként:

Te se értesz ezzel egyet.

És akkor máris beleesel a középvezetés leggyakoribb, legaljasabb csapdájába, ha nem tanulod meg idejekorán, hogy van olyan hogy egy céget képviselünk, még akkor is, ha annak aktuális húzása (lásd egy ötven éve sem jó ötlet töretlen alkalmazása) elveinkkel ellenkezik, akkor joggal nem lesz keresnivalód a legfelső vezetésben.

Úgyhogy vezetőként a teljesítményértékelésed végére:

- leromboltad az embered motivációját, akit azzal vettél fel, hogy ő lehet a legjobb, ehhez képest éppen kapott egy hármast, mert a négyesed 'elfogyott'

- leromboltad a céged imidzsét (jaj de randa ez így magyarul), hiszen most magyaráztad el a munkavállalódnak, hogy amit a cég csinál, az szerinted is hülyeség

- leromboltad a saját motivációdat, hiszen ki az ördög akarna ilyen elvetemült elvek mentén vezetni bárkit is.

Tetted mindezt tökéletesen önhibádon kívül.

Jó ez így?

Nem. 

Lehetne jobban, jobb vezetői kommunikációval? 

Nem.

Mert ha meg nem az igazat mondod szegénynek a hármasáról, hogy 'a-gauss-görbe-miatt-csak-amiatt-mondom!', akkor azt kell hazudnod valakinek, hogy rosszabb a teljesítménye, mint ami amúgy.

Aminél megint keresve sem lehetne jobb megoldást találni, ha szét akarnád rombolni valakinek a jól teljesítő attitűdjét.

Ha viszont így nem jó, és nem is lehetne jobban csinálni ugyanezt, akkor talán hagyjuk abba.

Röviden a fogalmakról: Gauss-görbe és kényszerített rangsorolás

A fenti a véleményem. Alább a száraz háttér, ha valaki a fogalmak miatt jött ide.

A Gauss-görbe (normális eloszlás, haranggörbe) Carl Friedrich Gauss nevét viseli, és azt mutatja meg, hogyan oszlanak el az értékek, ha sok kis, egymástól független hatás adódik össze. Ilyen például a testmagasság egy nagy populációban: a legtöbben az átlag körül vannak, nagyon alacsony és nagyon magas ember kevés van. Nagy mintán az értékek kb. 68%-a esik az átlagtól egy szórásnyi távolságon belül, 95%-a két szóráson, 99,7%-a három szóráson belül.

A teljesítményértékelésben a Gauss-görbe a kényszerített rangsorolás (forced ranking, stack ranking) formájában jelenik meg: előre rögzített arányok szerint kell besorolni az embereket, a klasszikus GE-féle változatban 20% kiváló, 70% átlagos, 10% alulteljesítő.

Miért nem illik a görbe egy csapatra?

  • Túl kicsi a minta. Egy 8 fős csapat nem populáció. Lehet benne öt kiváló ember, és lehet benne egy sem.
  • A teljesítmény nem is normális eloszlású. O'Boyle és Aguinis 2012-es elemzése több mint 600 ezer ember teljesítményadatai alapján azt találta, hogy a teljesítmény inkább hatványeloszlást követ: kevés kiemelkedő ember adja a teljesítmény aránytalanul nagy részét. A görbe tehát pont őket nyomja vissza.
  • Felülírja a valóságot. Ha a kvóta elfogyott, valakinek rosszabb értékelést kell adni, mint amit a teljesítménye indokol. Ez rombolja a bizalmat a vezetőben és a rendszerben is.
  • Versenyre tanít együttműködés helyett. Ha a kollégám jó értékelése az én rosszabb értékelésem ára, nem fogok neki segíteni. A Microsoft többek között ezért vezette ki a stack rankinget 2013-ban.

Mi működik helyette?

  • Előre rögzített, viselkedéses példákkal leírt elvárásokhoz mért értékelés. Kérdéssorhoz itt egy teljesítményértékelési kérdéslista.
  • Kvóta nélküli kalibráció: a vezetők közösen nézik át, ugyanazt jelenti-e a "kiváló" mindenkinél.
  • Év közbeni rendszeres beszélgetések, hogy az év végi értékelés ne meglepetés legyen. Ehhez: one-on-one meeting kérdések.
  • Világos célok, amikhez mérni lehet. Erről szól az OKR-ről szóló cikkünk.
  • Ha a bónuszkeret véges (és az), azt a keret elosztásakor kell kezelni, nem úgy, hogy az emberek teljesítményét átírjuk.

Gyakori kérdések

Mi a Gauss-görbe?

A Gauss-görbe (normális eloszlás, haranggörbe) azt írja le, hogyan oszlanak el az értékek, ha sok, egymástól független kis hatás adódik össze: a legtöbb érték az átlag körül sűrűsödik, a szélek felé egyre kevesebb van. Nagy mintán az értékek kb. 68%-a esik az átlagtól egy szórásnyi távolságon belül, 95%-a két szóráson belül, 99,7%-a három szóráson belül.

Mi a kényszerített rangsorolás (forced ranking)?

Olyan teljesítményértékelési gyakorlat, amelyben előre rögzített arányok szerint kell besorolni az embereket, például 20% kiváló, 70% átlagos, 10% alulteljesítő. Jack Welch tette ismertté a GE-nél (vitality curve), sok helyen ma is a Gauss-görbére hivatkozva alkalmazzák.

Miért nem jó a Gauss-görbe a teljesítményértékelésben?

Mert egy 6-12 fős csapat túl kicsi minta ahhoz, hogy bármilyen eloszlást kövessen, és mert a kutatások szerint a munkahelyi teljesítmény jellemzően nem is normális eloszlású: néhány kiemelkedő ember viszi a teljesítmény nagy részét. A kvóta így sokszor azt kényszeríti ki, hogy valakinek rosszabb értékelést kell adni, mint amit a teljesítménye indokol, ami a legjobbak motivációját és bizalmát rombolja.

Mi működik a Gauss-görbe helyett?

Abszolút, előre rögzített elvárásokhoz mért értékelés (viselkedéses példákkal leírt szintekkel), kvóta nélküli kalibráció a vezetők között, rendszeres négyszemközti beszélgetések és év közbeni visszajelzés. A bér- és bónuszkeretet ettől még lehet korlátozni, de ezt a keret elosztásakor kell kezelni, nem az emberek teljesítményének átírásával.

Ha ez a téma nálatok is élő

Team coaching

Csapat, ami nem csak együtt dolgozik, hanem együttműködik.

Nézd meg arrow_forward

Megosztom

Hírlevél feliratkozás

Köztünk szólva: havonta egy levél CEO-nk, Dorka tollából, vezetésről, csapatokról és AI-ról.