Kényelmetlen komfort
Van ez a sztenderd, már-már közhelyszerű szöveg, amit olykor in- és outdoor trénerek, tanácsadók, tanárok és coachok is mondanak, hogy ezaz, merj kilépni a komfortzónádból!, vagy valami ilyesmi.
person szeldavid today 2017-04-19Túl sok, ami rajtad van. Felhúztál egy tökéletes ruhát, egy hozzá passzoló cipőt, egy karórát és nem vetted észre, hogy kész vagy. Ezért magadra küldtél még egy nagyitól örökölt brosst, egy sálat, egy karperecet, két fülbevalót, három hajcsatot. És minden egyes kiegészítővel csökkentél TE és nőtt a bijoubrigitte. Elveszett a természetes elegancia, a letisztultság.
Erre gondolt Coco Chanel. Ha valakinek, neki érdemes megfogadni a tanácsát. Pédaképből sosem elég egyébként sem.
És hogy jön az elegancia a businesshez? Nem, nem úgy, hogy mit húzzál magadra, hogy jó benyomást keltsél. Hanem úgy, hogy a munkahelyeden ugyanezt csinálod. Fókuszt veszítesz.
Addig pakolod magadra a kiegészítőket, hogy még szebb és szebb legyél, hogy már észre sem vesznek.
Mert a többiek is ezt csinálják. Mit tegyél akkor, hogy megtaláld a saját stílusod, a saját munkádat, a saját kiegészítődet, ami elég, amiben megmarad az eleganciád?
Ha hinnék a selfcoachingban - amiről már kifejtettem a véleményem - azt mondanám, minden reggel vegyél elő egy üres papírlapot, és gondold végig miért jöttél be aznap dolgozni, miért fogsz holnap bejönni és mit fogsz írni 365 nap múlva ugyanerre a papírra.
Olyan hasznos tanács, mint azt mondani valakinek húsz kiló súlyfelesleggel: szerintem úgy tudnál lefogyni, ha nem vennél minden reggel munkába menet két pink fánkot az aluljáróban. Talán sejtette eddig is.
De akkor mit lehet tenni?
Hatezer fős szervezetben dolgozom, én vagyok HU1435, nagyon szeretnék előrejutni.
Szuper. De hova? Azt nem tudom. Úgyhogy mindenben megpróbálok jobb lenni, aztán majd valami lesz. De sosem engem léptetnek elő. Biztos, mert nincs külföldi tapasztalatom. Biztos, mert nem ugyanolyan márkájú squash ütőt használok, mint a főnököm. Biztos, mert fiatal vagyok. Biztos, mert már az előző munkahelyemen sem léptettek elő sosem.
Ugyanmár.
Biztos, mert nem fókuszálsz. Biztos, mert fogalmad sincs, melyik az a konkrét pozíció, ahol ülni szeretnél. Biztos, mert egyszer sem vetted a fáradtságot, hogy végiggondold, mi kellene ahhoz. Még egy nyelvvizsga? Egy vállalatirányítási rendszer ismerete? Egy diploma? Háromszor ekkora munkatempó? Mi van ebből a többinek és mi nekem?
Nem lesz valaki törtető attól, hogy tudja mit akar. De mindent egyszerre nem lehet. Mert egyikben sem fogsz kitűnni. Különböztesd meg magad, értsél egy valamihez, de az legyen létszükséglet és tudd jobban, mint bárki.
Ne pakolj magadra mindent, amit az ékszeresdobozban találsz. Nézz a tükörbe, és egy kiegészítőt vegyél le.
Fókuszálj. Mit szeretnék csinálni, hogy fogom elérni, miért én leszek az, aki véghez viszi. Miért engem fognak kiválasztani, miért nem a többit. Miért nem fogok meghátrálni, mi fog motiválni, ha nem sikerül rögtön. És miért nem fogom magam meggondolni az első nehézségnél.
Kitartás, akaraterő, fókusz - és kevesebb kiegészítő. Chanelnek működött.
FACEBOOKON VELÜNK VAGY?